Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Az elmélet és a gyakorlat egysége:Az egész világon jegyzik a martonvásári kutatók eredményeit

Máig érvényes a hat évtizede létrehozott martonvásári mezőgazdasági kutatóintézet alapítóinak akarata: olyan növénykutató intézet jött létre Martonvásáron, amelynek tevékenységében megvalósult az elmélet és a gyakorlat egysége. Kutatóinak eredményeit az egész világon jegyzik, az általuk feltárt genetikai forrásokat a Föld szinte minden részén hasznosítják, az intézetben nemesített hibridkukoricákat, búzákat pedig számos országban termesztik.

Létrehozva:

|

Az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének elődjét, az Agrobiológiai Intézetet 1949-ben hozták létre. Székhelyéül Martonvásárt – az 1268 óta vásáros helynek számító Villa Forum Martinit, azaz Márton Vására települést -, azon belül pedig a gróf Brunszvik család egykori kastélyát jelölte ki az akkori kormány. Az intézmény 1953 óta a Magyar Tudományos Akadémiához tartozik,  annak meghatározó intézménye.
    
A közelmúltban ünnepelte hatvanadik "születésnapját", amelyen konferencia keretében számoltak be az intézmény szakemberei a hat évtized alatt elért eredményekről. Egyebek között arról, hogy a 60 év alatt a Magyarországon minősített martonvásári (Mv), saját nemesítésű hibridkukoricák száma meghaladta a százat, a kooperációs – más intézményekkel közösen előállított – hibrideké pedig az ötvenet. Az intézet kukoricái közül 50 kapott elismerést Európa több országában. A hibridek hazai vetésterülete meghaladta a 20 millió hektárt, Magyarországon kívüli pedig 12 millió hektáron termesztik a martonvásári és a közös hibrideket.
   
Az intézet búzanemesítési programja is sikertörténet. Hatvan év alatt 76 új őszi búzafajtát állítottak elő a martonvásári kutatók, közülük 33-at az utóbbi évtizedben. Napjainkig összesen 15 millió hektáron termesztették az Mv-búzákat, amelyek jelenleg is a hazai vetésterület több mint felét foglalják el. De keresettek külföldön is: 10 országban kaptak állami elismerést, azaz tették lehetővé ottani köztermesztésüket. Elismertségüket jelzi, hogy az egyik intézeti nemesítésű búza még a gabona nagyhatalomnak számító Kanada fajtaszortimentjébe is bekerült.
   
A kutatómunkát jelentősen segíti az 1972-ben létesített fitotron, az az összkomfortos szabályozott növénynevelő rendszer, amelynek ötven kamrájában előállíthatók a Föld bármely részének időjárási körülményei. A kamrákban  szabályozni lehet a fényt, a hőmérsékletet, a páratartalmat, gyakorlatilag minden olyan tényezőt, amely fontos a növények fejlődéséhez, növekedéséhez. Az intézet fitotronmetodikai és technikai eredményeinek elismeréseként Martonvásáron jött létre az Európai Unió Közép-Európára kiterjedő, regionális szintű képzési és kutatási központja.

Alcím: Hő- és aszálytűrés       
   
   
És hogy mi az intézet sikereinek kulcsa? Bedő Zoltán igazgató szerint az, hogy mindig rugalmasan tudott alkalmazkodni az agrárgazdaság igényeihez, lépést tartani a világ tudományos eredményeivel. Volt idő, amikor a nemesítőknek például a gépi arathatóság, a nagy termőképesség követelményének kellett megfelelniük, napjainkban pedig a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozása, valamint az egészséges táplálkozással kapcsolatos igények kielégítése, a fehérjeminőség javítása "adja fel a leckét" a kutatóknak.
   
A minőségi búzatermesztés érdekében életre hívott Pannon-búzaprogram részese a martonvásári kutatóintézet is. A program alkotóinak az volt a céljuk, hogy a Magyarországon termett búza, az abból készült termékek minél nagyobb hányada az eddigieknél jobb és egyenletesebb minőségben, tanúsítvánnyal kerüljön a kül- és a belpiacra, többlet jövedelmet biztosítva a programban részt vevőknek.
   
A programba a standard és a Pannon prémium kategóriában több Mv-búza is bekerült. A prémium kategória búzái a magas fehérjetartalom mellett kiváló fehérjeminőséggel párosulnak, exportpiaci célokra is alkalmasak.
   
A búzatermesztők legfőbb követelményként most a szárazság- és aszálytűrést fogalmazzák meg, ami érthető, hiszen az utóbbi évtizedben a harmadik aszályos évét éli meg a hazai búzaágazat. A csapadékhiánynak – úgy tűnik – a korai, szálkás típusú fajták,  köztük az ilyen típusú Mv-nemesítvények tudnak leginkább ellenállni, mivel jobb a szárazságtűrő képességük és nagyobb ezerszem tömeggel takaríthatók be – hívta fel a figyelmet Bedő Zoltán.
   
Az aszály- és a hőtűrés vizsgálata jelenleg az egyik központi témája a martonvásári szakembereknek. A szárazságtűrést európai uniós pályázat alapján, egy francia konzorcium keretein belül, Európa élvonalbeli tudósaival közösen kutatják. A fitotronban egyebek között olyan vizsgálatokat is végeznek, amelyek során magas hőhatásnak teszik ki a növényeket, hogy megtalálják azokat a fajtákat, géneket, amelyeknek jó a hőtűrő képességük.
   
Az intézet nem csak kutatóbázis, hanem igazi tudományos műhely is, ahol a tapasztalt szakemberek mellett egyre több fiatal kutató dolgozik.

Forrás: MTI
 

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!