Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Az élelmiszerár-robbanás harmada nem indokolható

Az élelmiszerár-emelkedésnek csak a kétharmada tulajdonítható az összetevők drágulásának – állapította meg az Európai Bizottság (EB).

Létrehozva:

|

A Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos által nyilvánosságra hozott adatok azt támasztják alá, hogy számos alapvető élelmiszer ára jobban felment, mint az ezeket alkotó nyersanyagoké. A kenyér például 2007 és 2008 februárja között 10 százalékkal lett drágább, miközben a búza ára közel kétszeresére emelkedett, ez azonban csak 3 százalékos kenyérár-emelkedést indokolt volna. A tej és a sajt egyharmaddal, a tojás 17 százalékkal lett drágább ez alatt az idő alatt, ami 12 százalékos áremelkedést tett volna indokolttá a szupermarketekben, ehelyett 15 százalékkal nőtt az ár, az étolaj és a zsír 8 helyett 12 százalékkal drágult. Általában elmondható, hogy az indokolt 5 százalék helyett 7 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak.

Tény, hogy az energiahordozók, a szállítás és a munkaerő egyaránt drágult, de nem kizárt, hogy a folyamat során valakik nagyon jól járnak – állapította meg az EB. Az uniós országok kormányai mindenütt azzal szembesülnek, hogy nem tudják megakadályozni a drágulást, ami egyre elégedetlenebbé teszi a fogyasztókat. Az EU 450 millió lakosa az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2005-ben 1440 milliárd eurót költött élelmiszerekre, ami a második legnagyobb tételt jelentette a családi büdzsékben a lakással kapcsolatos kiadások után. Az EU politikai vezetői mindennek hatására ma már egyetértenek az Európai Központi Bankkal abban, hogy a gyorsuló infláció legalább akkora probléma, mint a gazdasági növekedés lassulása és az euró árfolyamának emelkedése, ezért már nem sürgetik a 4 százalékos kamat csökkentését.

Az ENSZ ugyanakkor az EU-t és az USA-t egyaránt hibáztatja, amiért ösztönzik az élelmiszernövények felhasználását bioüzemanyagok előállítására, és ezáltal hozzájárultak a globális élelmiszerár-robbanáshoz, az Egyesült Államok például tavaly kukoricatermésének egyharmadát bioüzemanyag-gyártásra használta. Jean Ziegler, az ENSZ jelentéstevője szerint ez a fő oka a világméretű élelmiszerválságnak, a piaci spekuláció pedig mintegy 30 százalékban járul hozzá a dráguláshoz. Ziegler sajtóértekezletén felhívta a figyelmet a súlyosbodó élelmiszerlázadásokra és az éhezés okozta halálesetek számának riasztó növekedésére. Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa a múlt héten a Guardianben megjelent cikkében kizárólag az USA-t hibáztatta, mivel ott a jelentős szubvenciók miatt óriási méretekben folyik a bioüzemanyag-termelés. José Manuel Barroso, az EB elnöke azonban a nemzetközi szervezetek nyomására tanulmány készítését rendelte el annak tisztázására, hogy van-e összefüggés az élelmiszerek globális drágulása és a bioüzemanyag-termelés között. Nem túl jó hír ilyen körülmények között, hogy Thaiföld – a világ legnagyobb rizsexportőre – tárgyalni akar néhány más ázsiai rizstermesztő országgal egy rizskartell létrehozásáról, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) mintájára. Bár a rizs ára az idén eddig megháromszorozódott, a thaiföldi kormány szóvivője szerint így is túl alacsony az ár. 

A jegybankárok is aggódnak Az élelmiszerárak emelkedése következtében világszerte gyorsul az infláció, ennek ellensúlyozására a piaci verseny és a szabadkereskedelem erősítésére van szükség – állapították meg a világ vezető jegybankárai a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) égisze alatt vasárnap óta tartó tanácskozásukon. Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke szerint az élelmiszerek, az energiahordozók és egyéb nyersanyagok drágulása következtében növekvő inflációs kockázatok a világ valamennyi országát érintik. A pénzpiacokon továbbra is feszültség tapasztalható, de már láthatók a javulás jelei a részvényárfolyamok terén és általában a hitelkockázatok percepciója tekintetében. Az egynapos és a három hónapos hitelkamatok között azonban továbbra is jelentősek a különbségek. Trichet szerint kissé visszafogottabban ugyan, de folytatódik az erőteljes globális növekedés, mivel a feltörekvő országok ellensúlyozzák a fejlett ipari államokban tapasztalható lassulást.

Forrás: Napi Gazdaság

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!