Uborkaszezonhoz méltatlan pezsgés mutatkozik a tőkevédett (garantált) befektetési alapok piacán, sorra jelentenek be új konstrukciókat, igaz, ez nagyobbrészt már a nyaralás utáni időszakra való készülődés, a jegyzések többnyire bőven szeptemberben végződnek. Biztosan kerülnek közéjük olyan pénzek is, amelyeket két évvel ezelőtt augusztus végén, a "kamatadó hajrá" során kötöttek le először tulajdonosaik. A különböző, valamilyen piaci mutatóhoz kötött hozamú alapok mezőnyében a leggyakrabban az agrártermékek árfolyama vagy az azok előállításával foglalkozó vállalatok részvényei fordulnak elő mint mögöttes befektetési téma. Hasonlóan gyakoriak az energiával kapcsolatos befektetések, leginkább a tiszta vagy megújuló energiára szakosodott társaságok részvényei. Előfordul még konzervatívabb, európai és amerikai multikra szakosodott alap is. A korábban igen gyakori előfordulású ázsiai részvények, illetve az ingatlanpiac valamilyen megnyilvánulása most egyáltalán nem jut szerephez.

A különlegesebb alapok közé tartozik az MKB Mérleg nevű konstrukció, amely afféle "dupla vagy semmi" módszerrel működik. Érdekessége, hogy négy deviza-keresztárfolyam (a forint, a török líra, az orosz rubel és a lengyel zloty euróárfolyama) határozza meg a hozamot. Ha ezen árfolyamok átlagosan nem gyengülnek egy adott évben, azaz a devizakosár erősödik vagy szinten marad, akkor az alap kifizet arra az évre 22 százalék hozamot. Ha viszont a szóban forgó kelet-európai devizák értéke csökken, akkor a hozam arra az évre nulla.

Számos alapnál megfigyelhető, hogy ha valamilyen módon az eső árfolyamok ellen is védekezni próbálnak, akkor is juttatnak némi hozamot befektetőiknek. A mezőny nagyobb részénél van valamilyen minimális, mindenképpen kifizetendő hozam. Korábban ez alig fordult elő, most viszont olyan alapkezelő is csinálja, amelyik eddig még soha. Az OTP Globál Trend és Globál Trend Fix alapjai, illetve kettes sorszámú testvéreik is eléggé defenzív, viharos időkre kitalált konstrukciók. A korábbi Olimpia-sorozat tagjaihoz hasonlóan akkor is fizetnek hozamot, ha a mögöttes részvényportfólió tagjai nem esnek egy bizonyos szint (például a indulóár 80 százaléka) alá.

A Citibank Country nem alap, hanem kötvény, de működése a tőkevédett alapokkal megegyezik. Itt egy olyan indexhez kötik a hozamot, amely különböző országok között súlyoz bizonyos gazdasági és pénzügyi mutatók alapján, azaz valósággal országról országra vándorol. Több év távlatában a stratégia az index grafikonját elnézve jól működött, az utóbbi egy év eséseit azonban ez a mutató is megszenvedte.

A táblázatban látható maximális hozamokkal kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy azok több esetben még módosulhatnak annak függvényében, hogy mekkora lesz az alap részesedési rátája. A részesedési ráta az a százalékos érték, amellyel a mögöttes indexek vagy más mutatók változását megszorozzák, értéke rendszerint 60-120 százalék között szokott ingadozni. Van, aki előre meghatározza és közzéteszi, de sokan csak utólag. (Mellesleg olyan alapkezelő is van, aki a közzétételről rendszeresen megfeledkezik, például az Olimpia-sorozatnál.) A fix minimális hozamot is fizető konstrukcióknál jellemzően alacsonyabb a ráta értéke, mint azoknál, ahol ilyen nincsen. Egy biztos, a részvények és néhány más termék mostani ára jelenleg jóval alacsonyabb, mint az utóbbi bő egy évben bármikor, így aki jelenleg hasonló termékekbe fektet, több eséllyel számíthat hozamra, mint korábban.

Forrás: Napi Online