Sándor István, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője kifejtette: az agrártárca álláspontja szerint a jelenlegi jogszabályok és végrehajtási rendeletek áttekintésére, valamint a nemzetközi példák tanulmányozására van szükség.
    
Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakállamtitkára a jelenlegi helyzetet értékelve elmondta: nem megnyugtató a génmegőrzés magyarországi helyzete, a génbankok mögött bezárt vagy sínylődő intézmények állnak. Az intézmények nem elégséges állami támogatása mellett súlyosbítja a helyzetet, hogy a jogszabályi környezet inkább gátolja, semmint ösztönzi a tájfajták elterjedését.
   
Haraszthy László úgy vélte, a tájfajták termesztése nem kevésbé gazdaságos, mint a kukoricáé, a búzáé vagy a napraforgóé, az utóbbiak termesztését csak a támogatások teszik megtérülővé, míg előbbieké az ellenséges szabályozói környezet miatt veszteséges.
   
A szakállamtitkár a génmódosított élelmiszerek és a vetőmag-monopóliumok kapcsán modern gyarmatosításról beszélt, amely ellen fel kell lépni. Úgy vélte azonban, hogy az ellenállás "kevesek szívügye, miközben sokak érdeke lenne".
   
Haraszthy László a zöldtárca jövőbeli tervei közül a tápiószelei génközponttal együttműködve létrehozandó Pannon Magbankot emelte ki, amelyben vadon élő fajok génállományát is elhelyeznék. A tárca egy másik terve a "nemzeti parki termék" fogalmának bevezetése, amelyet a nemzeti parkokban, illetve azok közvetlen környékén előállított termékek esetében használhatnának.
   
Ángyán József, a Szent István Egyetem tanára, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes tagja előadásában, majd a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón kifejtette: a magyar mezőgazdaságot az ország környezeti adottságai nem egy iparszerű tömegtermelésre épülő szerkezetre predesztinálják.
   
Úgy vélte, hogy a magyar mezőgazdaságban minőségi szerkezetváltásra van szükség, amelynek során a jelenlegi, néhány növény- és állatfaj intenzív tömegtermelésére összpontosító szerkezetet egy saját erőforrásokra, a biológiai sokféleségre és a magyar génkincsre támaszkodó, a természeti környezettel jobban összhangban lévő, helyi közösségek által végzett mezőgazdaságnak kell felváltania.
   
Ángyán József hangsúlyozta: a génmegőrzés nem muzeális tevékenység, célja a magyar tájfajták ismételt elterjesztése. Az ország élelmiszerellátásának biztosítása nemzetbiztonsági kérdés – húzta alá, hozzátéve, hogy a mezőgazdaság sokszínűsége nemcsak ökológiai, hanem gazdasági stabilitást is jelent az országnak.
   
Szólt arról, hogy a nyílt nap egy folyamat része, amelynek célja a genetikailag módosított (GMO) élelmiszerek távoltartása Magyarországtól, valamint a magyar génbanki hálózat megmentése.
   
A sajtótájékoztatón elmondta: egyetért a konferencia másik felszólalójával, Guy Kastlerral, a Francia Paraszti Vetőmag Hálózat vezetőjével abban, hogy elő kell mozdítani  a vetőmag gazdálkodók közötti szabad cseréjét, s fel kell lépni a vetőmagpiacot a helyi típusok kiszorításával koncentrálni próbáló nagyvállalatok ellen.
     
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a tápiószelei génbank és más génmegőrző intézmények finanszírozására a 2009-es költségvetésben 600 millió forintot különítettek el, ebből azonban az év elején 200 millió forintot zárolt az FVM a gazdasági válságra hivatkozva. Font Sándor elmondta, reméli, hogy pályázati úton vagy a költségvetésen belüli átrendezéssel legalább részben ki tudják majd pótolni a hiányzó forrást.

Forrás: MTI