Agrárgazdaság
Attaséi tájékoztatás a Francia Agrárkamaránál
Luc Guyau, az APCA elnöke rövid bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU a KAP felülvizsgálat keretében liberalizálni szeretné az ágazatot.
Ez nem tűnik ideális megoldásnak, gondolva pl. csak Ausztrália helyzetére. El kellene végre fogadni azt a tényt, hogy a mezőgazdaság nem hasonlítható össze semmilyen más ágazattal. Az elsődleges szektornak nemcsak gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie, hanem a társadalom tagjai által támasztott egyéb igényeket (pl. környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, stb.) is ki kell elégíteni. Az ipari termelés során alkalmazható szabályok az agráriumban teljesen értelmüket vesztik. Az elnök egyetért azzal, hogy szükség van a piackezelő eszközök módosítására, de teljes felszámolásuk elképzelhetetlen.
Luc Guyau arról is szólt, hogy a MEDEF elnöke, Laurence Parisot büszkén nyilatkozik Franciaország autóiparának és repülőgépgyártásának sikereiről, de azt rendre elfelejti, hogy Franciaország első és legnagyobb iparága továbbra is az élelmiszeripar.
A bioüzemanyagokról szólva hangsúlyozta, hogy Franciaországban ezek nem jelentenek veszélyt a biztonságos élelmiszerellátásra, a korábban megfogalmazott vállalások tarthatók. Mindemellett remélhetőleg a 2. generációs bioüzemanyagok jelentősége is emelkedni fog a jövőben.
A fiatal gazdálkodók letelepedését segítendő, egyszerűsíteni szeretnék az engedélyezési eljárást. Jelenleg követelmény az, hogy a vállalkozó szellemű fiatalnak legyen szakirányú képzettsége. Ezt a kitételt módosítani szeretnék, mert egyre több azoknak a száma, akik ennek a követelménynek nem tudnak eleget tenni.
A francia mezőgazdaság a jelentősen megemelkedett költségterhek ellenére várhatóan kedvező évet zárhat.
Az elnök bevezetőjét követően a kamarai értekezlet témája a biogazdálkodás volt. A témaválasztás nem véletlen, hiszen az idén július és szeptember között, Nicolas Sarkozy köztársasági elnök kezdeményezésére lezajlott "Grenelle-i ülések" során többek között arról született döntés, hogy Franciaország a jövőben törekedni fog a fenntartható mezőgazdasági termelés elterjesztésére. Így az sem meglepő, hogy így időszakosan Franciaország moratóriumot hirdetett a GMO-k termesztésére.
Elisabeth Mercier, az Agence Bio igazgatója: A francia biogazdálkodás felfuttatásáért és promóciójáért felelős szervezet Kht-ként 1991-ben jött létre. Az Agence Bio igazgatótanácsában jelen vannak mind az adminisztráció (Mezőgazdasági, valamint Környezetvédelmi Minisztériumok), mind pedig a szakma (Agrárkamara is) képviselői. A szervezet irányító tanácsa a mezőgazdasági és a környezetvédelmi miniszterek elnökletével évente legalább egyszer összeül azért, hogy az ágazat fejlesztése érdekében javaslatotokat fogalmazzon meg.
Az Agence Bio legfőbb küldetése az ágazat tevékenységében érdekelt szereplők közötti párbeszéd megteremtése. Emellett adatokat gyűjt a biogazdálkodás helyzetéről; a szervezet az Országos Megfigyelő szerepét is betölti. Gondoskodik az ágazat tevékenységének a nagyközönség felé történő kommunikációjáról. Ennek a feladatnak a megvalósítása az Agence Bio költségvetésének, amely 2/3-a a Mezőgazdasági Minisztérium hozzájárulása, több, mint 60%-t felemészti. Ebben az évben az EU immár 3. éve az Agence Bio-val 50-50%-ban finanszírozza a biogazdálkodás és termékeinek promóciójára irányuló programokat. A 2008-2010-es időszakra szóló kommunikációs programokból több jelentősebb szakmaközi szervezet is kiveszi a részét (bio-állattenyésztés, zöldség-gyümölcs, gabona -és olajosnövények, stb.)
A szervezet a jövőben arra fog törekedni, hogy komolyabb szakmai kapcsolatokat alakítson ki külföldi partnerekkel.
A biogazdálkodás franciaországi helyzetét illetően az igazgatónő elmondta azt, hogy 2006-ban a biogazdálkodást folytató gazdaságok száma 11640 volt. Ezek tevékenységükhöz a teljes mezőgazdasági terület 2%-t, összesen kb. 553 ezer ha-t hasznosítottak. Az elmúlt 10 évben a biogazdálkodók száma megháromszorozódott, a bioterületté nyilvánított területek nagysága pedig megötszöröződött. 2006-ban a biogazdaságok 44%-a foglalkozott gabonatermesztéssel, 40%-ban folytatott állattenyésztést. 65%-ban volt rét/legelő illetve takarmánynövénytermesztés. Zöldség – és gyümölcstermesztést a biogazdálkodók 40%-a, borszőlőtermesztést viszont csak 14%-a folytatott.
Megjegyzés: Meglepő, hogy a legtöbb biogazdaság, megyénként több, mint 350(!) a nitrátszennyezéséről elhíresült Bretagne Régióban található. Annak érdekében, hogy Franciaországnak ne kelljen felelnie az EU Bírósága előtt a bretagne-i nitrátszennyezésért az elkövetkezendő 5 évben összesen 68 millió eurót kell fordítania a károk felszámolására.
2006-ban biofeldolgozással 5800 üzem foglalkozott, amelynek 85%-a bionövényeket dolgozott fel.
2005-ben a biotermékek kereskedelmi forgalma meghaladta az 1,6 milliárd eurót. Ez az érték 1999. óta folyamatosan nő, átlagban évente 9,5 %-kal. Összehasonlításképpen a hagyományos termékeké csak 3,6%-kal emelkedett. A biotermékek értékesítése leginkább bioboltokban vagy nagy- és közepes áruházláncok üzleteiben, illetve direkt eladás formájában történik. Internetes értékesítés még nincs, de tervezik. Franciaország célja az, hogy az éttermekben, illetve a közétkeztetésben (elsősorban iskolai) a felkínált bioételek mennyisége növekedjen.
2006-os felmérések szerint 10 franciából legalább 4 fogyaszt, legalább 1 hónapban egyszer bioélelmiszert, 7% nap mint nap. A bioélelmiszerek fogyasztóinak száma évről-évre emelkedik. Míg 2003-ban a megkérdezettek 46%-a nyilatkozott úgy, hogy még sosem fogyasztott ilyen terméket, addig 2006-ban az arányuk már csak 39% volt. A francia biotermékeknek csak mindössze 2,3%-t értékesítik exportpiacokon, 2%-t az EU más országaiban, 0,3%-t pedig 3. országokban. Az értékesítés szempontjából továbbra is meghatározó a "közelség", a termékek 38%-a ugyanazon régióban kerül eladásra, mint ahol a termelő vagy a feldolgozó van.
A biotermékek promóciója során, csak annak környezetbarát voltára hívják fel a vásárlók figyelmét. A köztudatban mindennek ellenére az is benne van, hogy ezen termékek egészségesebbek is. Egyértelmű kimutatások erről nincsenek, bár a francia AFFSA már megfogalmazta azt, hogy egészségügyi szempontból is érdekesek lehetnek ezek a termékek.
Megfigyelhető az is, hogy a biotermékek piaca igazán egy-egy nagyobb állategészségügyi/egészségügyi krízis idején fut fel.
Claude Monnier, az INAO bioszekciós bizottságának elnöke, agrárkamarai vezető, aki maga is biogazdálkodó már 25 éve: Franciaországban megyénként/területenként a biogazdálkodás jelentősége változó képet mutat, ennek megfelelően az agrárkamara megyei szintű képviseletébe beválasztott képviselők között is változó arányú a biogazdálkodást folytatók száma. Az agrárkamaráknál szükség szerint foglalkoztatnak rész- vagy teljes munkaidőben, az érdekelt gazdákkal közvetlen kapcsolatot fenntartó biogazdálkodási tanácsadókat. Az ő számuk a teljes francia területre nézve 250 fő.
A szakember szerint a biogazdálkodást mindenkor ésszerű keretek között kell folytatni, nem szem elől tévesztve a környezetvédelmi mellett a gazdasági érdekeket sem. A biogazdálkodók célja nem az, hogy a hagyományos termelést folytatók ellen dolgozzanak, hanem hozzá szeretnének járulni a mezőgazdasági termelési struktúrák változatosságának fokozásához ; kiegészítő jelleggel szeretnének működni. Franciaországban a biotermékeknek létjogosultságuk van, hiszen a fogyasztók keresik azokat, mégpedig olyannyira, hogy a hazai termelés nem képes kielégíteni a fogyasztói igényeket. A biogazdálkodást folytató struktúrák elaprózódtak.
Uniós szinten a biogazdálkodás normáiról új rendelet született. Ez idáig a tagországok maguk határozhatták meg azokat a normákat, amelyek alapján egy terméket bio-nak vagy sem tekintenek. Az Unió úgy ítélte meg, hogy az eltérő nemzeti szabályozásoknak piaci versenytorzító hatásuk lehet, így egységes normarendszert dolgozott ki. Ezt az új uniós rendelkezést 2009. január 1-jétől kell alkalmazni a tagországokban. Franciaország nem teljesen elégedett az új jogszabállyal, mert bizonyos pontok esetében az uniós szabályozás megengedőbb a franciánál és ez többek között a francia bioágazat fejlődését is visszavetheti.
Claude Aurias, Drőme megyei (Rhone-Alpes Régió) Agrárkamara elnöke: Az elnök egyszemélyben gazdálkodó is, 50ha-on folytat gyümölcstermesztést. A maga részéről inkább a racionális mezőgazdasági termelést támogatja, mivel véleménye szerint biogazdálkodás esetén szinte már lehetetlenül precíz gazdálkodást kell folytatni ahhoz, legalábbis gyümölcstermesztés esetén, hogy az rentábilis legyen. Éppen ezért ő maradt a hagyományos gyümölcstermesztés mellett.
Drőme megyében a mezőgazdaságilag hasznosított területek 10%-án (jelentős mérték) folyik biogazdálkodás. A biogadálkodók csak úgy lehetnek életképesek a piacon, ha összefognak, értékesítési hálózatokat alakítanak ki. Lényeges szempont az is, hogy a hagyományos és biogazdálkodást folytatók ne kerüljenek szembe egymással.
Drőme megye, mint biogazdálkodás szempontjából jelentős megye, 2007. tavaszán első ízben szervezett, csak a szakmai közönség számára nyitott kiállítást a legújabb biogazdálkodási technikák, illetve innovációk bemutatása céljából. Szeretnének ebből hagyományt teremteni, és bizonyos rendszerességgel, pl. kétévente megrendezni ezt a szakkiállítást. Ennek értelmében a következőre várhatóan 2009. március/április hónapban kerül sor.
Brigitte Hell, osztrák mezőgazdasági attasé: Míg Ausztriában, 1988-ban a biogazdaságok száma csak 880 volt, addigra 2005-ben ez a szám már meghaladta a 20 ezret. A legnagyobb ugrás 1992-ben történt, 1970-ről 1 év alatt 6000-re nőtt ezen jellegű gazdaságok száma. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy az osztrák állam jelentős nemzeti támogatással segítette biogazdaságok beindítását, illetve az átállást. A biogazdálkodók helyzete tovább javult Ausztria 1995-ös uniós csatlakozásával, amikor is újabb, immár uniós támogatási lehetőségek nyíltak meg a gazdák előtt. Az átlagos birtoknagyság 18 ha és ezen gazdaságok legalább fele a hegyvidékes területeken található.
A mezőgazdaságilag hasznosított összterület 14,1%-án folyik biogazdálkodás. Ezeken a területeken többségében legelőgazdálkodást találhatunk, de meghatározó a szántóföldi növénytermesztés aránya is, amely az utóbbi 10 évben jelentős fejlődésnek indult. Meghatározó az ilyen jellegű gyümölcsösök nagysága is, viszont a borszőlőtermő területek elenyészők.
Az állattenyésztést illetően a biogazdálkodási termelési forma legelterjedtebb a húsmarha (28,1%) és a juhágazat (24,6%) esetében.
Az attasé a fent említett támogatásokon kívül az osztrák bioágazat sikerét további 3 tényezővel magyarázza: a gazdálkodók jól szervezettségével, jól működő értékesítési rendszerrel és a fogyasztók érdeklődésével.
A biogazdálkodók 2/3-a tagja valamilyen őket tömörítő szervezetnek. Valamennyi meglévő kisebb-nagyobb szervezetet a "Bio Austria" elnevezésű Szövetség fogja egybe. 1994-ig a biotermékek értékesítése szinte kizárólag csak kis bioboltokban történt, ma már a nagyobb áruházláncok üzleteiben is kaphatók biotermékek, amelyeknek külön márkajelzése van. Az osztrák lakosság érzékeny a környezetvédelmre, éppen ezért lehetőség szerint hozzá kívánnak járulni egy egészségesebb élettér megteremtéséhez. Az osztrákok 72%-a fogyaszt bioterméket, 1/3-uk rendszeresen.
A jövőben Ausztriának két nagyobb kihívással kell szembenéznie. Egyrészt biztosítania kell az egyre növekvő keresleti igények kielégítését, illetve mindenki számára megnyugtató megoldást kell kidolgoznia a biotermékek és GMO-k együttélésére. Az azonban leszögezhető, hogy aki biotermékeket fogyaszt, az hallani sem akar a GMO-ról. Az előadó azt is megjegyezte, hogy véleménye szerint a hagyományos gazdálkodást folytatók nem feltétlenül tekinthetők környezetszennyezőknek.
Eva Maria Caron, Svájc párizsi Nagykövetségének képviselője: Svájc teljes területének (41293 km2) 25%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. A gazdaságok száma 70 ezer, amelyek 55%-a hegyvidékes területen található. A leginkább családi jellegű gazdaságok átlagos mérete 15 ha, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 4,1%. Az ország GDP-jéből az elsődleges szektor 1,4%-kal részesül. Legjelentősebb mezőgazdasági termékek: tej és hús. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmi forgalmát tekintve a svájci export 80%-a az EU országaiba irányul. Import szempontjából ez a mérték 70%.
Svájc az Európai Unióhoz, illetve más országokhoz hasonlóan bizonyos formákban támogatást nyújt a mezőgazdaságból élők számára. A támogatások kifizetésével a céljuk az, hogy egyfajta kárpótlást adjanak a gazdáknak amiatt, hogy a társadalom számára és elvárásainak megfelelően többfajta szolgáltatást kell nyújtaniuk. Támogatják őket, továbbá azért is, hogy a környezetvédelmi kihívásoknak meg tudjanak felelni. A hegyvidéki területen gazdálkodókat a kedvezőtlen adottság miatt segítik, illetve a nemzetközi szerződésekben megfogalmazottaknak is meg kívánnak felelni, pontosabban az abban rejlő lehetőségeket ki kívánják használni (WTO, zöld dobozos támogatások).
Ezek alapján a következő támogatások kerültek kifizetésre 2006-ban:
-
Általános direkt támogatások (földterület után hektáronként, állatok védelme céljából állatonként, illetve nehéz termelési körülmények kompenzációja) – 1,23 millió euró
-
Környezetvédelmi támogatások (biogazdálkodás – 17,5 millió euró, állatok nyári legeltetése hegyekben, környezetvédelmi kompenzáció, gabonanövények és repce extenzív termesztése) – 317 millió euró
Svájcban kb. 6000-re tehető azon gazdaságok száma, amelyek biogazdálkodással foglalkoznak (a gazdaságok 10,5%-a). Ezek a tevékenységükhöz a mezőgazdasági művelés alatt álló területek 10,5%-t, mintegy 110000 ha-t hasznosítanak. Megjegyzendő az, hogy az utóbbi években a biogazdálkodás mértéke csökkenő tendenciát mutat a szerkezetváltás miatt. A biotermékek üzleti forgalma 720 millió eurót tett ki, a teljes élelmiszeripari forgalomból így 5%-kal részesedik. A svájciak évente összesen kb. 100 eurót költenek biotermékek vásárlására. Az elmúlt évben a hazai piacokon a biogyümölcsből 12%-kal, biozöldségből 8,5%-kal, biohúsból pedig 2%-kal értékesítettek többet, mint egy évvel korábban. Mindezzel ellentétben a biotejből és joghurtból 3,5%-kal, míg biosajtból 2,3%-kal adtak el kevesebbet. Az exportpiacok (elsősorban Belgium, Németország és Hollandia) viszont mentőövként szolgáltak ezen termékek részére, így mindent egybevetve ezen termékek eladása is növekvő tendenciát mutatott.
A biogazdálkodók 90%-t a "Bio-Suisse" nevű szervezet tömöríti, amely a biogazdálkodás normáira vonatkozóan irányelveket is megfogalmaz. Vonatkozó rendelkezéseket a Mezőgazdasági Minisztérium is készít. A rendelkezések értelmében biogazdálkodás során tiltott genetikai technikák alkalmazása, így biotermék egyáltalán nem tartalmazhat GMO-t, tiltott továbbá bármilyen kemikália (növényvédőszer, műtrágya) használata is. A bio késztermék aromát és színezőanyagot sem tartalmazhat. Amennyiben egy gazdálkodó a biogazdálkodás mellett kötelezte el magát, úgy egész gazdasága területén a vonatkozó rendelkezések szerint kell gazdálkodnia.
Megjegyzés: Franciaországban egy gazdaságon belül lehet egyidejűleg hagyományos és biogazdálkodást is folytatni, de nem egy és ugyanazon pl. növényfélére értelmezve (nem lehet egyidejűleg bio és hagyományos módon termesztett kukorica egy gazdaságon belül).
A biogazdálkodókat független ellenőrzőszervezetek kontrolálják.
A biotermékek népszerűsítésére marketing programok kerülnek megvalósításra, amelynek költségeit fele-fele arányban a Bio-Suisse és a Mezőgazdasági Minisztérium finanszírozza. 2006-ban az ilyen jellegű kiadások kb. 1500000 eurót tettek ki. A biogazdálkodók közvetlen támogatást nem kapnak és ártámogatás sincs Svájcban.
Az ágazatfejlesztés keretében a jövőben technológiai fejlesztéseket terveznek, illetve igyekeznek felkutatni a piaci réseket.
Forrás: FVM
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen