A képviselők egyebek között megerősítenék, pontosítanák és kiterjesztenék az áruk kölcsönös elismerésének elvét. Az EP állásfoglalás-tervezete értelmében a termékeken fel kell tüntetni, hogy azok megfelelnek az uniós szabályoknak, továbbá azt is jelölni kell, hogy mely nemzeti hatóság ellenőrző szerve vizsgálta meg a cikket.

Az áruk szabad áramlása a gazdasági növekedés egyik motorja és az egységes európai piac egyik fő alapelve. Az elv érvényesülését azonban a protekcionizmus, a bürokrácia vagy a gazdasági szereplők jogairól és kötelezettségeiről szóló információk hiánya is akadályozza. Becslések szerint a kölcsönös elismerés elve jelenleg az unió egységes belső piacára kerülő áruk 75 százaléka esetében érvényesül a gyakorlatban.

Ennek az aránynak az emelését tűzte célul az Európai Bizottság három jogszabálytervezete, amelyről ma szavaznak első olvasatban az EP-képviselők. Ezek értelmében az úgynevezett „új megközelítésű” irányelvek hatálya alá eső termékek megfelelőségi igazolásait kiadó testületek akkreditálását végző nemzeti hatóságokat európai rendszerbe szerveznék. Ilyen termékek például a szórakoztatóelektronikai, a távközlési cikkek vagy a játékok. Ezek általában akkor kerülhetnek piacra, ha szerepel rajtuk valamilyen megfelelőségi jelzés – a legtöbbször a CE megjelölés.

Egy gyártó akkor helyezheti el a megfelelőségi jelzést termékén, ha egy tőle független szervezet (laboratórium, vizsgáló vagy tanúsító intézet stb.) tanúsítja: a gyártás során betartják mindazokat a műszaki, termékbiztonsági és egyéb előírásokat, amelyek garantálják, hogy az áru valóban biztonságos és megfelel minden vonatkozó szabványnak. Ilyen független tanúsító szervezetből jelenleg kb. 1800 létezik EU-szerte, működésük valamely tagállam hatósági akkreditációjához kötött. A bizottsági javaslat ezeket az akkreditáló hatóságokat szervezné egybe, megtartva önállóságukat, de garantálva, hogy egységes feltételeket szabnak az engedélyek kiadásához.

A tagállamok jelenleg érvényes, különböző termékfelügyeleti gyakorlata versenytorzító lehet, és a termékek tisztességtelen kezelését is eredményezheti – vélik a képviselők, akik a téma szakbizottsági tárgyalása fényében a jelek szerint támogatják az Európai Bizottság javaslatát. A téma parlamenti jelentéstevője, Christel Schaldemose dán szocialista képviselő ezért az eddiginél részletesebben és pontosabban határozná meg a piacra bocsátás, illetve a gyártó fogalmát, emellett sorra veszi a gazdasági szereplők kötelezettségeit.

A szakbizottság szerint az importőrök csak a szabályoknak megfelelő termékeket bocsáthatnak piacra. Az importőröknek meg kell győződniük arról, hogy a gyártó elvégezte a termékek tesztelését, készített technikai dokumentációt, mellékelte az egyéb kötelező dokumentumokat és ellátta a terméket a konformitást igazoló jelöléssel. Azt is ellenőrizniük kell, hogy a gyártó minden irányelvben lefektetett szabályt betart-e.

Az importőr a felelős a termékért
A gyártó helyett az importőrre száll át a bizonyítási teher a termékmegfelelőség ügyében a tervezett új szabály szerint. Christel Schaldemose szerint ez azért előnyös, mert a múltban például sok kínai cég bezárta gyárát, és az EU számára tökéletesen „felszívódott”, ha valami probléma derült ki termékéről. A dán képviselő szerint az új szabályozással könynyebb lesz megbüntetni a vétkeseket.

Forrás: Világgazdaság