Agrárgazdaság
Ami kis lépés az agrárreformnak, nagy a tagországoknak
Úgy tűnik, hogy ami kis lépést jelent az uniós agrártámogatási rendszer reformjában, az néhány országnak igencsak nagy ugrás.
A tagországok mezőgazdasági miniszterei legutóbbi ülésükön összegyűjtötték fenntartásaikat azzal az "látlelettel" kapcsolatban, amelyben az Európai Bizottság (EB) tavaly novemberben összefoglalta a közös agrárpolitika minden "egészségügyi" problémáját. Az EU soros elnökségét ellátó Szlovénia illetékes minisztere szerint az eltérő álláspontok ellenére sikerült kialakítani egy közös értékelési platformot. Az EB mezőgazdasági biztosa, Mariann Fischer Boel úgy fogalmazott, hogy bár minden tagországnak megvan a maga kívánságlistája, ám az is nyilvánvaló, hogy ugyanabban a boltban vásárolnak, amit jó tudomásul venni. Boel szerint a kormányfők meg lesznek lepve a bizottság új javaslatai láttán, amelyeket a miniszteri találkozó tanulságainak figyelembevételével alakít ki az EB.
A cseh és a lett agrárminiszter nem írta alá az egyeztetésen született dokumentumot, hanem tartózkodott a szavazástól, mert ezzel akarta kifejezni nemtetszését az egyik kritikus reformjavaslattal szemben. E szerint fokozatosan csökkenteni kell a nagy gazdaságoknak nyújtott támogatásokat. Petr Gandalovic cseh mezőgazdasági miniszter szerint ez ronthatja sok tagország agrárágazatának versenyképességét. Csehországban például a támogatáscsökkentésnek ez a módja az ország földterületének 98 százalékán gazdálkodó szervezetek felét érintené. Németország, Magyarország, Lettország és Szlovákia hasonló kifogásokat fogalmazott meg. Zdenka Kramplova szlovák szakminiszter szerint a támogatások területi nagysághoz kötése arra ösztönözné az agrárvállalkozásokat, hogy piaci indokok nélkül, az uniós pénz megszerzésének reményében kisebb szervezetekre darabolják fel magukat.
Lettország megkérdőjelezi a folyósítás történeti elvét is, amely szerint az 1996-2000-os elosztás jelentené a további támogatások kifizetésének alapját. Az ország agrárgazdasága ebben az időszakban még az átalakulás időszakában volt, ezért ez a megoldás egyenlőtlenséget teremtene a régi és az újabb EU-tagállamok között. Az EB ugyanakkor ezt a kifogást nem akarja figyelembe venni, mert ha teljesen új alapokra helyeznék a támogatások elosztásának rendjét, az egy új, a mostanitól eltérő reform elkezdését jelentené, annak minden következményével, leginkább az egész egyeztetési folyamat megismétlésével együtt.
Az agrárminiszterek áldásukat adták a nemzeti tejkvóták emelésére, ám még ez a döntés sem élvezett egyhangú támogatást. Németország és Ausztria – előbbi az unió legnagyobb tejtermelője – ellene szavazott, Franciaország pedig tartózkodott. Horst Seehofer német szakminiszter arra panaszkodott, hogy az árak hetek óta esnek, amit tovább ronthat, ha megengedik a termelési mennyiségek, azaz a kínálat növelését. Francia kollégája egy korlátozott kvótaemelést elfogadhatónak lát az idén, mert erre van kereslet, ám óv az olyan döntésektől, amelyeknek jelentős következményeik lehetnek a jövőben. Az uniós biztos azonban hangsúlyozta, hogy a világpiacban kell gondolkodni, amely vevő a közösségből származó tejtermékekre, továbbá a kvótaemelés nem jelenti azt, hogy a termelőknek teljesen ki is kell használniuk a lehetőségeket. A döntés egyébként lépés a kvótarendszer teljes eltörlésének irányába, amit 2015-re terveznek.
Forrás: Napi Gazdaság
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok