Az ipari alma kilójáért a piac 60 százalékát uraló Agrana minimum 9 eurócentet fizet, az agrártárca pedig a termelők tavalyi többletkiadásai miatt hektáronként mintegy 70 ezer forinttal támogatja a termelőket, az összeget még az idén megkapják.

A másik felvásárló, a Rauch a hét végéig gondolkodik, hogy elfogadja-e ezt a felvásárlási árat.

Jakab István úgy vélte, hogy miután a lengyelországi minimum felvásárlási ár is hasonló mértékű, a többi magyarországi feldolgozó sem utasíthatja ezt vissza.

Gráf József ismertette: a de minimális támogatás keretében nyújtott, hektáronkénti 70 ezer forint azoknak a termelőknek jár, akik ipari léalmaként értékesítik terméküket feldolgozóknak. A támogatások felső határa három évre 7.500 euró, így akik tavaly már a fagykárok enyhítésére kaptak ebből a keretből, most annyival kevesebbhez juthatnak. A mintegy 1,5 milliárd forintot kitevő támogatást a minisztérium saját költségvetéséből, átcsoportosítással biztosítja.

A minimális 9 eurócenthez (az Agaranával kötött megállapodás idején érvényes árfolyam alapján ez nettó 21,50 forint) nagyon hasonló minimálárat fogadott el 6-7 lengyel feldolgozó is, így Gráf József bízott benne, hogy a Rauch is elfogadja ezt az árat.

Három magyar tulajdonban lévő iparialma-feldolgozó üzem azonban tiltakozását fejezte ki a döntéssel kapcsolatban.

A cégek nevében nyilatkozó Filep László az ármegállapodást a piaci viszonyokba történő durva beavatkozásnak tarja, ami az ellehetetlenülésüket okozza. A mátészalkai ESZAT Kft. igazgatója szerint az "egyoldalú" döntés sérti a versenyhivatali törvényt ezért az általa képviselt három vállalat nem fogadja el a "magyar cégek vesztét jelentő diktátumot". Filep László azt mondta, hogy egy 6 eurócentes felvásárlási árat tartanának elfogadhatónak.

Jakab István ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében "szociális robbanást" sikerült megelőzni a megegyezéssel, mivel itt az almatermesztés a megélhetés egyik forrása. Hozzátette: ennél alacsonyabb árnál a léalma-termesztés került volna veszélybe Magyarországon. A megállapodásban meghatározott minimál ár még mindig mintegy 9 forinttal alacsonyabb az önköltségnél.

A hosszú távú megoldás érdekében – a kínai sűrítményen túl – Gráf József kezdeményezi, hogy Magyarországhoz hasonlóan, más országokban is tiltsák meg a léalma savtartalmának citromsavval történő beállítását. A jelenlegi helyzet ugyanis szűkíti a magyar alma piaci lehetőségeit.

Becsey Zsolt néppárti európai parlamenti képviselő (Fidesz-MPSZ) a hazai almatermelők panaszai nyomán csütörtökön kérdést intézett a brüsszeli Bizottsághoz. A képviselő az MTI-hez eljutatott közleményében kifejtette: arra vár választ, hogy az Európai Unió saját tagállamai almatermelőinek érdekei helyett, miért az importőrök érdekeit veszi figyelembe. Becsey Zsolt példaként hozta fel az Egyesül Államokat, ahol 51,74 százalékos antidömping vámmal korlátozzák a kínai almasűrítmény importját.

Forrás: MTI