Agrárgazdaság
A vidékfejlesztés számít a fő hitelcélnak
A másodlagos hitelpiaci válság nyomán felértékelődik a garanciaszolgáltatók tevékenysége, ezért az idén is két számjegyű növekedésre számítunk, a 2007-es csaknem húszszázalékos bővülés után – mondta Jose Fernando Fignereido, az Európai Garanciaszervezetek Szövetségének (AECM) elnöke a szervezet Budapesten tartott éves közgyűlésén.
Az AECM tizenhét országban 32 tagszervezettel dolgozik, mintegy 2,5 millió kis- és középvállalkozással áll kapcsolatban. A tagszervezetek a múlt évben az előzetes becslések szerint mintegy 60 milliárd euró garanciát nyújtottak, ezen belül a mezőgazdasági szektor aránya 15 százalék körüli. A teljes hitelösszeg, amihez garanciát nyújtottak, elérheti a 100 milliárd eurót. A tagszervezetek saját tőkéje is dinamikusan nőtt: míg 2006-ban csak 774 millió euró volt, tavaly már elérte a 5,2 milliárd eurót.
A szervezet új stratégiája a szolgáltatások színvonalának az infokommunikációs technológiák bevonásával való javítása mellett az európai lobbitevékenység erősítését tűzi ki fő feladatul. Növelnék a kisebb vállalkozásoknak nyújtott garanciák arányát is. Országonként és tagszervezetenként eltérő, hogy mekkora a szolgáltatások igénybevételének alsó határa: a mikrohiteleknél általában 20-25 ezer euró a küszöb, de akad garanciaszövetség Portugáliában, ahol például ezer és másfél millió euró közötti hiteleket garantálnak. Általában az uniós kkv-definíció szerinti vállalkozások igényelhetik a szolgáltatásokat, de szigorúbb és enyhébb feltétekre is akad példa. Magyarországon például az őstermelők és a családi vállalkozások is igényelhetnek hiteleikhez garanciát.
Ugyancsak új tendencia, hogy az eddig közép-európai sajátosságként létező agrárhitel-garantálás megjelent Spanyolországban és Portugáliában is, Olaszországban pedig már a teljes portfólió 20 százalékát adják az agrárgaranciák. Mivel a jövőben az agrártámogatásokról egyre inkább a vidékfejlesztés felé mozdul el az uniós támogatáspolitika, ez is új lehetőségeket teremt a garanciapiac növekedéséhez. A tendencia már Magyarországon is érezhető: az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott szolgáltatások java részét már nem a szigorúan vett mezőgazdasági beruházásokhoz használják fel, az így garantált hitelösszeg meghaladja az össz-garanciavállalás felét – mondta Ulrich Anikó ügyvezető igazgató. Ezért kezdtek tárgyalásokat a hazai Leader programban részt vevőkkel is a lehetséges együttműködésről.
A garantált összeg 2006-ban 20 milliárd forint volt, tavaly pedig már 32-34 milliárd forint hitelhez nyújtottak garanciát, az alapítvány várakozásai szerint az összeg idén elérheti vagy meg is haladhatja a 40 milliárd forintot. Ez elsősorban az uniós fejlesztési programok beindulásának, illetve annak köszönhető, hogy egy részük de minimis támogatásnak minősül. A forráshiány az uniós támogatások ellenére is érezhető az agráriumban: még mindig igen magas a működési költségek finanszírozásához igénybe vett rövid távú – akár éven belüli – garanciák aránya. A Széchenyi-kártyához hasonló konstrukcióban működő gazdakártyát például a tavalyi bevezetése óta egyre többen veszik igénybe.
Forrás: Napi Gazdaság
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen