Az euró leghamarabbi alkalmazására a legnagyobb eséllyel aspiráló Szlovákiában a novemberi 3,1-ről 3,4 százalékra nőtt az infláció üteme, ám ez egyelőre nem veszélyezteti az uniós közös pénz jövőre esedékes bevezetését. Annál is kevésbé, mert a többi uniós országban is nő az árnyomás, így a referenciaérték is emelkedik. A decemberi harmonizált inflációs adatot ezen a héten teszik közzé, novemberben 2,3 százalékos volt az ütem, ami elemzők szerint március-áprilisban várhatóan 2 százalékra lassul, miközben a referenciaérték 3 százalék körül lesz. Az eurócsatlakozásról szóló döntés keretében az Európai Központi Bank az inflációs célkitűzés hosszabb távú teljesíthetőségét is vizsgálni fogja, Viliam Ostrozlik, a szlovák jegybank kormányzóhelyettese azonban szombaton derűlátóan nyilatkozott ezzel kapcsolatban: szerinte az ECB kedvező eredményre fog jutni. Szakértők egyébként nem számítanak kamatemelésre a szlovák jegybank döntéshozóinak január végi kamatdöntő ülésén.

Csehországban a novemberi 5-ről decemberben 5,4 százalékra gyorsult a fogyasztói áremelkedés év/éves üteme, és az előrejelzések szerint az idén 6 százalék közelébe emelkedhetnek az árak. Ez jócskán meghaladja a jegybank 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos középtávú célkitűzését, ezért a bank kormányzótanácsa február eleji ülésén várhatóan 25 bázisponttal megemeli a 3,5 százalékon álló alapkamatot. Ez elegendőnek látszik az inflációs várakozások lehűtéséhez.

Lengyelországban csak ezen a héten teszik közzé a decemberi adatot, novemberben 3,6 százalékra pörgött fel az infláció az októberi 3 százalékról. A pénzromlás üteme ezzel átlépte a jegybank 2,5 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos célsávjának felső határát. Az egyes szakmákban mutatkozó munkaerőhiány és a rekordmélységben lévő munkanélküliség miatt gyorsan növekednek a lengyel bérek, ami a dráguló élelmiszerek és energiahordozók mellett további nyomást gyakorol az árakra. A jegybank tavaly négyszer emelte alapkamatát, amely jelenleg 5 százalékon áll. A bank utoljára októberben szigorított 25 bázisponttal az infláció féken tartása érdekében.
Romániában decemberben 6,6 százalékra lassult az infláció üteme a novemberi 6,7-ről, a szakértők azonban arra számítanak, hogy a kormány az őszi választások miatt lazít a fiskális politikáján, ezért gyorsulhat a tempó. Egyes elemzők 7-8 százalékos inflációra számítanak a következő hónapokban, így aligha lesz tartható a román központi bank 2,8-4,8 százalékos 2008. decemberi inflációs célkitűzése. Ezért a bank várhatóan folytatja az elmúlt hónapokban elkezdett kamatemelési ciklust.

A balti államok is az árak elszállásával küszködnek. Lettországban decemberben éves összehasonlításban 14,1 százalékra gyorsult a pénzromlás üteme a novemberi 13,7 százalékról. Ilyen magas értékre 11 éve nem volt példa, a balti állam ezzel az élen áll az infláció tekintetében az EU 27 tagországa között. A szakértők a lett gazdaság túlfűtötté válásától tartanak. Észtországban decemberben 9,6 százalék volt az infláció a novemberi 9,1 százalék után, és még a pénzügyminisztérium is 10 százalékos tempót jósol 2008 első felére. Litvániában a decemberi adat 8,1 százalék volt, szemben a novemberi 7,8 százalékkal. A jegybank kormányzója szerint áprilisban kezdhet lassulni az áremelkedések növekedési tempója. Szakértők mind a három balti állam esetén hangsúlyozzák, hogy idén véget ér a vágtató gazdasági növekedésük korszaka – ez fékezheti az inflációjukat is

Forrás: Napi Gazdaság