A magyar-orosz gazdasági kormányközi tárgyalások plenáris ülését Viktor Zubkov orosz és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök nyitotta meg.

A plenáris ülésen tartott beszédében Leonyid Rejman, a magyar-orosz gazdasági kormányközi bizottság társelnöke és Oroszország informatikai és távközlési minisztere elmondta, hogy a mostani megbeszélésekre a magyar-orosz kapcsolatokban bekövetkezett minőségi változásoknak köszönhetően kerülhetett sor.

A két ország közötti kereskedelem lendületesen növekszik, az elmúlt néhány év során a kereskedelmi forgalom Oroszország és Magyarország között megduplázódott: 2006-ban a külkereskedelmi forgalom összértéke 8,1 milliárd dollár volt, a bővülés üteme pedig elérte a 32,6 százalékot. Az előrejelzések alapján a két ország közötti forgalom idén elérheti az egykori szovjet-magyar külkereskedelmi forgalom szintjeit idéző 9 milliárd dollárt.

Az orosz kőolaj- és gázexport a két ország gazdasági kapcsolataiban mindig kiemelt szerepet játszott. A MOL Nyrt. Magyarországon és Oroszországban egyaránt szorosan együttműködik orosz partnertársaságokkal. Az együttműködés többek közt olyan kiemelt projektekben nyilvánul meg, mint a dél-európai gázvezeték és az ahhoz kapcsolódó földalatti gáztározók építése. Leonyid Rejman kiemelte, hogy ezek a projektek nagyban hozzájárulnak az európai energiabiztonság erősítéséhez és az energiaellátási útvonalak diverzifikációjához. „Készek vagyunk további lépéseket is tenni, így többek között energetikai és olajtársaságok eszközcseréjére is sor kerülhet” – hangsúlyozta az orosz miniszter.

Az orosz-magyar együttműködés az atomenergia-termelés terén is jelentős sikerekre számíthat. A partnerek előtt új lehetőségeket nyitott meg, hogy a magyar kormány – parlament által is jóváhagyott – döntése alapján a Paksi Atomerőműnél új áramtermelő egységeket állítanak üzembe, illetve a meglévőket modernizálják az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása és kapacitásának növelése érdekében. A magyar létesítmény berendezéseinek modernizálására, illetve a nukleáris tüzelőanyag beszállítására vonatkozó tendereken az orosz Atomsztrojexport és a TVEL már jelenleg is aktív szerepet játszik, és terveik szerint az erőmű jövőbeni modernizációjában is részt vesznek majd.

A két ország közötti sikeres energetikai együttműködés másik példájaként az orosz miniszter a vásárosnaményi hőerőmű-projektet említette, amelyhez a szükséges berendezéseket a tervek szerint a Szilovije Masini biztosíthatja. A széntüzelésű erőmű privatizációja iránt érdeklődő Mecsel orosz társaság pedig oroszországi forrásokból oldaná meg az erőmű szénellátását.

A két ország közötti befektetési kapcsolatok is lendületes fejlődnek. A közelmúltban került sor az eddigi legnagyobb magyarországi orosz befektetésre, amelynek keretében az orosz KrasAir megvásárolta a Malévet.

A miniszter szerint a már eddig is gyümölcsöző kapcsolatokat a szentpétervári kormányzat és a Trigránit között kötendő 1 milliárd dolláros városfejlesztési megállapodás még tovább fogja erősíteni.

 A befektetések terén történő együttműködés szempontjából a miniszter ígéretesnek nevezte, hogy magyar befektetők négy kiemelt oroszországi nemzeti projektben is részt vesznek. A magyar bankok által is támogatott befektetési és építőipari jelzáloghitelezési projektek oroszországi elindításához szükséges pénzügyi és jogi keretrendszer lefektetése megtörtént. Az Omszki térségben 200 millió eurós beruházással baromfifeldolgozó üzem épül, és az agrárágazatban a felek számos egyéb közös projektet is indítottak – a Rjazanyi térségben nemrég megkezdődött cukorgyárépítés csak egy példa a sok közül. A Kalugai térségben pedig a magyar Proinvest a regionális kórház sürgősségi és sebészeti részlegének építésében vesz részt.

Beszédében az orosz távközlési miniszter a két ország közötti közlekedési és szállítási együttműködés terén tapasztalható eredményekre is kitért. A Csap-Záhony térségében megvalósítandó közlekedéslogisztikai fejlesztésről szóló háromoldalú tárgyalások 2007-ben is folytatódtak. A felek megállapodtak, hogy közös szakértői konferenciát tartanak a teherszállítás és a versenyképes teherszállítási tarifák kérdéséről Záhony és Távol-Kelet viszonylatban; a Bécs közelében létrehozandó logisztikai központról pedig jelenlegi is tárgyalások folynak.

„Nagy örömmel és megelégedéssel nyugtáztuk a budapesti 2-es metróvonal 2007 során végrehajtott sikeres felújítását, amelynek munkálataiban az orosz Ingekom is részt vett” – mondta a miniszter.

A két ország közötti együttműködés egy másik sikerterülete – amely Európa szerte fellendülést mutat – a nanotechnológia. Az orosz-magyar nanotechnológiai együttműködési program részeként 2007-ben számos tárgyalásra, konzultációra és találkozóra került sor, amelyek eredményeként júniusban Miskolcon hivatalosan is megalakult a Nanovo Kft. Az új vegyesvállalat feladatai közé tartozik a nanotechnológiai tevékenységek összehangolása és a legígéretesebb projektek kiválasztása.

A további lehetséges együttműködési területek közé tartozik a telemedicína és a járványbiztonság, az EU egész területén működő egységes járványbiztonsági rendszer fokozatos kiépítése. A felek jelenleg egy orosz-magyar együttműködési program részleteit dolgozzák ki, melynek keretében orosz mobil telemedicína-laboratóriumok és magyar oltóanyagok segítségével fertőzésfigyelő rendszerek kialakítására és üzembe helyezésére kerülne sor külföldi országokban.

A regionális szintű együttműködés jelentősége és fejlődési potenciálja kiemelkedő: a kapcsolatok leggyorsabban az erős pénzügyi háttérrel és gazdasági potenciállal rendelkező régiókkal fejlődnek – például Moszkva és a Moszkvai térség, Szentpétervár és a Leningrádi térség, Tatársztán, stb. Magyarország egyébként hagyományosan szoros kapcsolatot tart fenn a finnugor eredetű népesség által lakott régiókkal (Komi-föld, Udmurtföld, Mordvinföld, Mari-föld, és a Hanti-manysi Autonóm Terület).

A schengeni zóna kibővítése, valamint a jekatyerinburgi (a tervek szerint 28 térséget kiszolgáló) új magyar konzulátus megnyitása kapcsán mindkét fél reményét fejezte ki a Magyarországra látogató orosz turisták és üzletemberek számának további növekedése tekintetében.

A magyar fél által javasolt „2008-2009 Közös Akcióprogram” tervezetének tartalmával kapcsolatos további tárgyalások és egyeztetések eredményeként a felek a dokumentumot rövidesen ratifikálhatják. „A mostani tárgyalások újabb lökést adnak a kormányközi bizottságnak a jövőbeni sikeres együttműködés irányába” – mondta Leonyid Rejman.

Az tárgyalásokat követően számos, a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat szabályozó dokumentum aláírására is sor került.

Forrás:Világgazdaság