Agrárgazdaság

A nemzetközi mezőnyben versenyeznek Gödöllőn

A gödöllői székhelyű Szent István Egyetem idén ötvenéves Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara nemcsak állja a versenyt, hanem egyre inkább erősödik a felsőoktatási piacon. Villányi László, a kar dékánja többek között a nemzetközi kapcsolatok erősítésében látja az előrelépés lehetőségét

Létrehozva:

17 év telt el a létrehozás óta

november 26, 2007

Szerző:

agrotrend

– Hogyan zárja az évet a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, a SZIE GTK? – Idén egy eredményes évén van túl kar. Az alapszakok – megfelelő tudományos és oktatási színvonalú tanári karon alapuló – sikeres tavalyi akkreditációja után 2007-ben létrehoztuk a mesterszakokat. Egy nagy konzorciumban, valamennyi közgazdasági karral együtt adtuk be a létesítési kérelmeket, és a mesterszakok jelentős részére indítási engedélyt kaptunk. – Melyek ezek? – Ilyen a marketing, a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, a pénzügy, a regionális és környezeti gazdaságtan, a vezetés és szervezés, valamint a vidékfejlesztési agrármérnöki szakok. A gazdasági felsőoktatás karai tehát nagyon sikeres akkreditáción estek túl. Ezen túlmenően a Magyar Akkreditációs Bizottság egy új tudományterületen engedett doktori iskolát létesíteni, ez pedig a regionális tudományok. Ennek is beadtuk az akkreditációját, és reményeim szerint mivel a tudományos háttér – és ezt az előzetes információk is visszaigazolják – igen erős, megfelelünk a követelményeknek. – Beszélne erről bővebben? – A GTK-n stratégiai szempontból biztosítottak a megfelelő alapok ahhoz, hogy a három éven belül "kifutó" osztatlan képzés helyett egy stabil és hosszú távon meghatározó képzési szerkezet alakuljon ki, illetve már ki is alakult. Az alapképzéseket megalapítottuk, zömmel két nagy területen. A nagyobb az üzleti képzési ág, a másik az agrárképzési területen a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki és az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki alapszakok. Erre épülnek rá a mesterszakok. Mivel a Gazdasági és Szervezéstudományi Doktori Iskola már egy évtizede működik, ez a piramis csúcsa az üzleti képzési ágban, a regionális és környezeti gazdaságtan és vidékfejlesztési agrármérnöki mesterszakoknál pedig a Regionális Tudományok Doktori Iskolája lenne a csúcs. – A SZIE GTK az első tíz közgazdászkar között van. Egyetért ezzel? – Egy felmérés szerint a nyolcadik helyen van a huszonhét között, ami nagyjából tükrözi az erőviszonyokat. A kar viszonylag rövid múltját figyelembe véve nem kérdőjelezzük meg a Corvinusnak vagy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek és más előttünk lévő karoknak a pozícióját, de ott vagyunk mögöttük. Jó együttműködéssel, de azért versenykörülmények között, nagyon korrekten dolgozunk együtt velük a felsőoktatási piacon. – Mi az a plusz, amit a SZIE GTK kínál a hallgatóknak? – Többek között a nemzetközi kapcsolatokat, ezek adják ugyanis a garanciát ahhoz, hogy betörhessünk a nemzetközi felsőoktatási piacra. Ennek érdekében az angol nyelvű képzéseinket fejlesztjük, már most is folynak ilyen típusú képzéseink. El kellett döntenünk, hogy beszálljunk-e sokadikként az évente ismétlődő tudományos konferenciák megvalósítói közé vagy pedig bizonyos időszakokban rendezzünk meg fontosabb eseményeket. A kar mértékadó tudós közvéleménye úgy döntött, hogy inkább az utóbbi utat járjuk. Idén is lesz egy fontos rendezvényünk. Mivel a kar idén 50 éves, december 3-6. között rendezünk egy nagyon komoly színvonalat képviselő, nemzetközi tudományos konferenciát Gödöllőn. – Ez a konferencia a Tradíció és innováció címet kapta, mégpedig a Gödöllőn is oktató, publikációiról is ismert egykori legendás agrárminisztertől, Romány Páltól. Mit lehet tudni a rendezvényről? – A jelentkezések már lezárultak, számos országból érkeznek hozzánk vezető professzorok és meghívtuk a Gödöllőhöz kötődő volt agrárminisztereket is. Kísérő rendezvényként itt fog ülésezni az MTA Agrár-közgazdasági Bizottság, az Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottság és a Regionális Tudományos Bizottság. Emellett megszervezzük a kari Tudományos Diákköri Konferenciát olyan egykori kari hallgatók részvételével, akik országos tudományos diákköri konferenciákat nyertek, de jönnek majd a karon végzett topmenedzserek is. Közel kétszáz előadást tervezünk, 18 szekcióban. A szomszédos országok hasonló karaival együtt tartunk majd egy visegrádi szekciót azokkal a velünk szerződéses kapcsolatban lévő karokkal, amelyekkel – visszatérve kicsit az előző kérdéshez – reményeink szerint 2008 szeptemberében új mesterszakot fogunk elindítani. – Erről mit érdemes tudni? – Ez egy menedzsmentszervezés mesterszak lenne, amelynek kapcsán félévenként váltva más-más országban folytathatják tanulmányaikat a hallgatók, illetve a kezdetben húszfősre tervezett hallgatói csoportok. A négy félévet így Gödöllőn, Nyitrán, Varsóban és Prágában – félévenként egyetemet, várost, illetve országot váltva – tölthetik el a hallgatók. Mivel a nemzetközi akkreditációnak mind a négy kar megfelel – s mivel azonos tantervekkel, tantárgyi struktúrával, mindenütt angol nyelven fut ez a képzés -, mind a négy kar diplomáját ki fogjuk tudni adni a hallgatóknak, akiknek így lényegében négy ország által elismert diplomájuk lesz. A nyugat-európai egyetemekkel közös képzések kapcsán éppen ez a legnagyobb probléma: nagyon bonyolult találni olyan képzési rendszert, hogy a mesterszak mind a két nemzeti akkreditációnak megfeleljen. – A közelmúltban szerződést kötöttek a Tata indiai multinacionális céggel egy gödöllői oktatási központ létrehozásáról. Ez ügyben van előrelépés? – Komoly tudományos kapcsolataink alakultak ki nagy indiai országos kutatóintézetekkel, vezető indiai kutatók is tartanak előadást az említett konferencián. Az indiai szekció kísérő rendezvénye lesz a Tata cég oktatási központjának átadása. Erre azért is szükség lesz, mert a Tata igényeire is figyelemmel ki fogjuk szélesíteni a közgazdászképzés különböző szakjait, és ezek alapján – miután a hallgatók is választhatnak közöttük – az indiai cég a Gödöllőn végzett szakemberek közül könnyebben találhat majd megfelelő, sokoldalúan képzett munkatársakat. Mindezekről a sajtó képviselői is személyesen meggyőződhetnek a Gödöllőn 2007. december 3-6. között megrendezendő "Tradíció és Innováció" nemzetközi tudományos konferencián.
forrás: Napi Gazdaság / Szerző: Tóth László Levente

Kapcsolódó tartalom:

Következő

Fejlődés a tudomány útján

Előző

Aggódik az agrárárak miatt az MNB

Tovább olvasom

Hozzászólás küldése

Hozzászólás
Válasz megszakítása

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

15 év telt el a létrehozás óta

október 16, 2009

Szerző:

agrotrend

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.

A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.

A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.

A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

15 év telt el a létrehozás óta

október 16, 2009

Szerző:

agrotrend

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.

A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.

Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

15 év telt el a létrehozás óta

október 16, 2009

Szerző:

agrotrend

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom