Gőgös Zoltán kifejtette: a javaslat az árutermelő gazdálkodó szervezetek és az egyéni vállalkozók számára kötelezővé teszi a rendszerben való  részvételt, míg a mezőgazdasági őstermelők szabadon dönthetnek a csatlakozásról.

A kárenyhítési rendszerben részt vevő termelői kör bővülése miatt csökkenhet a termelők által befizetendő kárenyhítési hozzájárulás fajlagos összege, ugyanakkor a kárenyhítési alapban rendelkezésre álló összeg elegendő lesz a méltányos kárenyhítési juttatások kifizetésére – fűzte hozzá.

Gőgös Zoltán megjegyezte: a kárenyhítési rendszer támogatása főleg olyan káreseményekre terjed ki – például az  aszály – amelyek az üzleti biztosítók kockázatvállalásai között nem találhatóak meg.

Demendi László (MSZP) szerint szükség volt az új törvényre, amit az éles szakbizottsági vita is jól mutat. Az új elemeket tartalmazó javaslat közül kiemelte a kárenyhítési hozzájárulás mértékének csökkenését, valamint a kárenyhítési összeg adóként történő behajtási lehetőségét.

Demendi László szerint a módosító indítványokkal ellátott törvényjavaslat akkor lehet sikeres, ha abban az öngondoskodás mellett az állami partnerség is kellő szerepet kap. Hozzátette: az államnak gondolnia kell a kárenyhítési alapból kimaradó gazdákra is.

Velkey Gábor (SZDSZ) felszólalásában egyetértett azzal, hogy szükséges az előző agrárkár-enyhítési rendszer módosítása. Mint mondta, a termelői nagyság növekedésével a tervezési felelősség is nő, ezért érdemes "felfelé" bővíteni a kárenyhítési alap kötelező befizetői körét. A szabad demokrata képviselő helyesnek tartja, hogy az őstermelőknek nem válik kötelezővé a befizetés. Az államnak ugyanakkor – az önkéntesség megtartása mellett – egyértelművé kell tennie, hogy a rendszerből kimaradók nem kapnak támogatást – fejtette ki.

Velkey Gábor szükségesnek tartja továbbá a termőföld fogalmának tisztázását, amely nélkül nem lehet pontosan meghatározni az alapba történő befizetések körét és nagyságát. Hozzátette: a törvényjavaslatban szereplőnél alacsonyabb díjak ösztönöznék az önkéntes csatlakozást.

Örvendi László (Fidesz) hangsúlyozta: a törvényjavaslat tárgyalásához elengedhetetlen lenne egy részletes hatástanulmány bemutatása is, melyet a kormány elmulasztott elkészíteni. Az ellenzéki képviselő elfogadhatatlannak tartotta továbbá, hogy a nagyvállalkozásoknak nem válik kötelezővé az alapban való részvétel.

Bagi Béla (Fidesz) Gőgös Zoltán expozéjára reagálva elmondta: sajnálatos módon a mezőgazdaság jövedelmezősége nem teszi lehetővé az alapok létrehozását, ugyanakkor egyetért az öngondoskodás erősítésével. Megjegyezte: nem szabad elfeledkezni az állami szolidaritás fontosságáról sem.

Gőgös Zoltán, az ellenzéki képviselők felé fordulva elmondta: amennyiben az agrárszakma sorakozik fel a kárenyhítési alap mögött, akkor azt a Pénzügyminisztérium "örömmel fogja visszavonni", hiszen ez a tétel évente mintegy 3 milliárd forinttal terhelheti meg a költségvetést. Hozzátette: a mezőgazdasági nagyvállalkozásokat azért nem lehet az alapba történő befizetésre kötelezni, mert az Európai Unió szabályai szerint nem lehetnek jogosultak a kifizetésre.

Örvendi László válaszában elfogadta Gőgös Zoltán indoklását az agrár nagyvállalkozások kihagyásával kapcsolatban.

Medgyasszay László (KDNP) felszólalásában egyetértett az öngondoskodás és a társadalmi szolidaritás párhuzamos alkalmazásával. Az ellenzéki képviselő szerint a hangsúly azonban az arányokon van; a költségvetésnek sokkal nagyobb részt kellene vállalnia az alapban – fűzte hozzá.

Forrás: MTI