Agrárgazdaság
A MOSZ és a Magosz szerint az aszálykár enyhítése nem lesz elég
A mezőgazdasági érdekképviseletek szerint az aszály miatt kárt szenvedett gazdák gondjait a kárenyhítési alap nem tudja kellőképpen orvosolni, mivel a források nem elegendőek, és a szabályok sem teszik alkalmassá a ténylegesen bekövetkező károk enyhítésére.
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) pénteken jelentette be, hogy a miniszter Magyarország teljes területére vis maiornak nyilvánítja a 2009. évi aszályt, így a gazdák a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál igényelhetik az aszálykár enyhítését.
Magyar György, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára az MTI-nek pénteken kifejtette: az Agrárkár-enyhítési Alap forrása a termelők befizetéseiből és a költségvetés ugyanolyan arányú hozzájárulásából legfeljebb 4-5 milliárd forint lehet. Ezzel szemben az aszály következtében elszenvedett várható kárérték nagyságrendileg nagyobb lesz a mezőgazdaságban.
Az idei évtől érvényes új agrárkár-enyhítési szabályok továbbra is az EU 15-ök sajátosságainak megfelelő feltételeket tartalmazzák – hívta fel a figyelmet a MOSZ titkára. Így például: legalább 30 százalékos mértékű hozamérték-kiesést írnak elő a gazdálkodó az összes területére. Emiatt a ténylegesen bekövetkező agrárkárok enyhítésére – a magyar mezőgazdaság sajátosságai miatt – éppúgy nem alkalmasak, mint a korábbi szabály – állította Magyar György.
A jövőre nézve ugyanakkor biztató, hogy az unióban is felismerték a jelenleg működő agrárkár-enyhítési rendszerek alapvető hiányosságait, de az új alapokon nyugvó kárenyhítésre néhány évet még várni kell – jegyezte meg a szakember.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szövetségi igazgatója szerint az országos aszály kihirdetését tartalmazó miniszteri közleményt megkésve tették közzé.
Budai Gyula úgy vélte: sok gazdálkodónak a most közzétett intézkedés sem nyújt védelmet az aszály ellen, vagyis a kárát nem tudja majd enyhíttetni. A hozamérték-csökkenés ugyanis nem éri el az általa használt összes földterületen a 30 százalékot meghaladó mértéket.
Ha valakinek 90 százalékos az aszálykára a különböző szántóterületein – érvelt Budai Gyula -, de esetleg jelentős területű gyümölcsössel is rendelkezik, és ott jó termés lesz, akkor a szántóföldi aszálykárát nem lehet állami segítséggel enyhíteni.
A Magosz vezető szerint a megoldás erre az volna, hogy az öntözéshez szükséges pályázatokat és az öntözővizet az eddiginél könnyebben hozzáférhetővé tenné az agrárkormányzat a gazdálkodók számára.
Magyar György, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára az MTI-nek pénteken kifejtette: az Agrárkár-enyhítési Alap forrása a termelők befizetéseiből és a költségvetés ugyanolyan arányú hozzájárulásából legfeljebb 4-5 milliárd forint lehet. Ezzel szemben az aszály következtében elszenvedett várható kárérték nagyságrendileg nagyobb lesz a mezőgazdaságban.
Az idei évtől érvényes új agrárkár-enyhítési szabályok továbbra is az EU 15-ök sajátosságainak megfelelő feltételeket tartalmazzák – hívta fel a figyelmet a MOSZ titkára. Így például: legalább 30 százalékos mértékű hozamérték-kiesést írnak elő a gazdálkodó az összes területére. Emiatt a ténylegesen bekövetkező agrárkárok enyhítésére – a magyar mezőgazdaság sajátosságai miatt – éppúgy nem alkalmasak, mint a korábbi szabály – állította Magyar György.
A jövőre nézve ugyanakkor biztató, hogy az unióban is felismerték a jelenleg működő agrárkár-enyhítési rendszerek alapvető hiányosságait, de az új alapokon nyugvó kárenyhítésre néhány évet még várni kell – jegyezte meg a szakember.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szövetségi igazgatója szerint az országos aszály kihirdetését tartalmazó miniszteri közleményt megkésve tették közzé.
Budai Gyula úgy vélte: sok gazdálkodónak a most közzétett intézkedés sem nyújt védelmet az aszály ellen, vagyis a kárát nem tudja majd enyhíttetni. A hozamérték-csökkenés ugyanis nem éri el az általa használt összes földterületen a 30 százalékot meghaladó mértéket.
Ha valakinek 90 százalékos az aszálykára a különböző szántóterületein – érvelt Budai Gyula -, de esetleg jelentős területű gyümölcsössel is rendelkezik, és ott jó termés lesz, akkor a szántóföldi aszálykárát nem lehet állami segítséggel enyhíteni.
A Magosz vezető szerint a megoldás erre az volna, hogy az öntözéshez szükséges pályázatokat és az öntözővizet az eddiginél könnyebben hozzáférhetővé tenné az agrárkormányzat a gazdálkodók számára.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás ótaDrágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás ótaKözel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás ótaGráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás ótaA vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás ótaElkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás ótaKiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen