Az 1,6 százalék sem tanúskodik irgalmatlan tempóról, azonban a naptári hatásoktól megszűrve kimutatott 0,9 százalék már a szerény kategóriát is csak alulról kapargatja – a KSH által tegnap publikált nyers, illetve naptári hatástól megszűrt adatok alapján továbbra sem talál impulzust a magyar gazdaság. Általában nem szokott ekkora eltérés lenni a két mutató között, s ez az előrejelzéseket is félrevitte. A végső értéket június 6-án teszi közzé a KSH.

Az ipar teljesítménye viszont már most is ismert: az év első két hónapjában még igen dinamikus növekedést mutatott, márciusban azonban a munkanaphatástól megtisztítva már csak 4,3 százalékkal bővült. Félő, hogy az év további részére inkább ez a lassabb dinamika lesz jellemző – véli Gárgyán Eszter, a Citibank makroelemzője. Az eurózóna üzleti bizalmi indexei ugyanis jelentősen estek és már az európai ipari adatokban is megjelentek ezek a várakozások.

A tavalyi év csalódása azonban az idei év reménysége lehet. Legalábbis ha a mezőgazdaság tényleg úgy teljesít, ahogy többen – köztük Gráf József agrárminiszter is – számítanak rá. Ebben az esetben akár 2,5-3 százalékra is felgyorsulhat a GDP idei bővülési üteme – szemben a mostani kétszázalékos várakozásokkal. Ugyan a KSH módszertanában már most megbecsüli az egész évre várt termést és azt osztja szét a negyedévek között, azonban valószínű, hogy most még azért óvatosan tekint a jövőbe – mondta Gárgyán Eszter. S ha a tavalyi aszályra gondolunk, nem is ok nélkül teszi ezt.

A felhasználási oldalon – mint ezt az uniós adatokból is sejteni lehet – az exportdinamika mérséklődésére lehet számítani a tavalyihoz képest. A külkereskedelmi mérleg azonban még így is pozitív marad, tehát nem vezet majd a nettó export csökkenéséhez. A fogyasztói bizalmi index mélypontra esett, a reálbérek csökkenése azonban várhatóan befejeződött, s így a háztartások fogyasztása már csak kismértékben apadhat. Az állami szektornál hasonló lehet a helyzet: tovább mérséklődhetnek az oktatási-egészségügyi kiadások, azonban ennek mértéke nem közelíti meg a tavalyit. A nagy létszámleépítések pedig ugyancsak befejeződtek.

Az egyik legfőbb kérdés a beruházási hajlandóság alakulása. Az uniós pénzek biztosan javítanak a helyzeten, a támogatott projektek azonban elsősorban az elmaradt állami kiadások fedezésére szolgálnak majd. A vállalati szektort jelenleg a külső piac amúgy sem inspirálja befektetésre. A tavalyi év ebből a szempontból elég vegyesen alakult, mivel az akkori európai konjunktúra mellett is csak egy százalékkal tudott bővülni a bruttó állóeszköz-felhalmozás mértéke. Ez viszont az állami kiadások jelentős visszafogása és a feldolgozóipar 23,9 százalékos növekedése mellett történt.

A gazdaság így mind a növekedés, mind az infláció szempontjából jelentős kockázatoknak van kitéve, bár előbbinél inkább pozitív, utóbbinál pedig negatív irányba terelhetik a várakozásokat. Igaz, a GDP ennél lejjebb már nem nagyon tud esni. Az elmúlt időszakban a Pénzügyminisztérium (PM) és a jegybank is szigorított korábbi előrejelzésein. Jelenleg a jegybanki várakozás a Napi-konszenzussal megegyező két százalékon áll, míg a PM ennél egy fokkal magasabb, 2,4 százalékos növekedésre számít. Két hét múlva jelenik meg az MNB következő inflációs jelentése, amelyből kiderül, hogy a február óta megjelent adatok mennyiben módosították a jegybank jövőképét.

Elemzők szerint valószínű, hogy a jegybanki szakértők felfelé módosítják az inflációs várakozásukat, s ez egy újabb 25 bázispontos kamatemelésnek ágyazhat meg. Ellenben az idei GDP-n nem változtatnak érdemben. A monetáris tanács azonban az utóbbi időben elég eltökéltnek mutatkozik, hogy 2009-ben elérje a kitűzött háromszázalékos inflációs célt, így még a gazdasági növekedés ütemének lefelé korrigálása sem tudna megakadályozni egy esetleges kamatemelést.

Forrás: Napi Gazdaság