A növekedési adatra vonatkozó elemzői várakozások több tized százalékponttal mérséklődtek, mivel időközben gyenge ágazati mutatók láttak napvilágot. A mezőgazdaság tavalyi eredménye a tavaszi késői fagyok és a csapadékszegény nyár miatt alakult gyászosan. Óriási visszaesés volt a gabonafélék, elsősorban a kukorica termésében, az állatállomány ugyanakkor nem változott jelentősen. Az idei eredmény – ha csak átlagos esztendeje lesz az ágazatnak – 10 százalék körüli növekedést mutathat éves alapon. Ehhez hozzájárulhatnak a tavaly év végére felszökött mezőgazdasági felvásárlási árak, amelyek intenzívebb termelésre ösztönözhetik a gazdákat.

Az iparnak jelentős szerepe volt abban, hogy tavaly nem a magyar GDP csökkenéséről kellett beszámolni, a már megjelent előzetes adatok szerint 8,3 százalékos volt az éves bővülés. Elsősorban a feldolgozóipari export jelentette a húzóerőt, amelyet az évtizedes csúcson lévő nyugat-európai kereslet fűtött. Az utolsó negyedben azonban a lassulás jelei mutatkoztak mind a külpiacokon, mind az ipari termelőknél, az éves alapú termelési index 6 százalék alá zsugorodott. Az idei keresleti feltételek még kedvezőtlenebbek lesznek az ágazat számára, a belföldi fogyasztási és beruházási kereslet legfeljebb stagnálni fog, az exportpiac felvevőképessége viszont már kezd mérséklődni.

Az építőipar zuhanása okozta az év kellemetlen meglepetését. Az ugyan világos volt már korábban is, hogy az állami beruházásokat visszafogják, azonban a keresletszűkülés mértéke nem volt előre látható. A 2006-os 1,5 százalékos visszaesést követően tavaly 12 százalék körüli volt a csökkenés, ezt az ágazatban a nagyobb cégeket is érintő csődhullám követte. Az alacsony bázis ellenére az idén is legfeljebb enyhe emelkedés jöhet az építések terén. Az útépítések üteme a tavalyihoz hasonló lesz, és a lakáskereslet drasztikus emelkedése sem valószínű.

A piaci szolgáltatások alakulására a múlt évben a csökkenő jövedelmek miatt alacsony lakossági és a költségvetési megszorítások miatt behatárolt állami kereslet nyomta rá a bélyegét. Ez alól talán csak az ipari termeléssel többnyire együtt mozgó áruszállítás lehet kivétel. A kiskereskedelem forgalma a reáljövedelmek csökkenésénél enyhébb mértékben, 3 százalék körül esett vissza, ez azt a teóriát támasztja alá, hogy a lakosság kisimítja a fogyasztását. A vendéglátás és a szálláshelyek forgalma összességében stagnált, ez a gyenge turisztikai forgalom láttán nem meglepő. A piaci szolgáltatások területén a 2007-eshez hasonló alacsony bővülés valószínűsíthető.

A közösségi szolgáltatásoknál regisztrált visszaesésben a fő tényező az egészségügy csökkenő teljesítménye volt, a statisztikák itt azonban nem tekinthetők teljesen megbízhatónak, mivel a betegszámon alapuló adatok csak korlátozottan tudják kezelni a hatékonysági változásokat. Az állami szférában végrehajtott százezer fős leépítés is nagy szerepet játszott az ágazat teljesítménycsökkenésében. Az államháztartási hiány erre az évre tervezett, további bő 1,5 százalékos csökkentésének terve továbbra sem teszi lehetővé a közösségi szolgáltatások fellendülését.

Összességében a tavalyinál gyorsabb növekedés várható 2008-ra, ez is inkább a múlt évben nagy visszaesést elszenvedő ágazatok konszolidációjától remélhető, mintsem a húzóágazatok jó teljesítményétől.

Ágazati  kilátások 2008 ban

Mezőgazdaság: az utóbbi évtized átlagos terméseredménye is magas növekedést jelentene az alacsony bázis miatt

Ipar: az exportkereslet szűkülése a tavalyinál alacsonyabb bővülést valószínűsít, a pangó belföldi piac sem segít az ágazaton

Építőipar: nem várható jelentős élénkülés, az állami és a magánberuházások is mélyponton vannak

Piaci szolgáltatás: a belföldi kereslet, vagyis áttételesen a jövedelmek növekedése határozza meg a szolgáltatási piacot, így legfeljebb enyhe növekedés várható

Közösségi szolgáltatás: a költségvetési szigor erősítését ígérte a kormányzat erre az évre, így valószínűleg nem fognak növekedést mutatni az állami szolgáltatások sem.

Forrás: Világgazdaság