A szakreferens szerint a génmegőrzésre és biogazdálkodásra fordítandó összegek egyre növekednek, és az FVM-en belüli átszervezések miatt e két terület erősebb intézményi hátteret kap.
    
Tóth Péter, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) osztályvezetője a tárca álláspontját ismertetve kiemelte, hogy a mezőgazdaság és környezetvédelem kérdései és feladatai összetartoznak, ennek egyik legfontosabb terepe a biogazdálkodás. Kiemelte a minisztériumok közötti folyamatos egyeztetést, és a támogatási rendszer kidolgozásában folyatatott közös munkájukat.
   
Ángyán József (Fidesz) a napirendi vitában kiemelte: a biogazdálkodás igenis reális gazdasági és fejlesztési alternatíva, azonban Magyarországnak ma erre nincs hosszú távú stratégiája és jövőképe. Ezért a bizottságnak javasolta egy közös állásfoglalás, egy hosszú távú stratégia kidolgozását, amit ötpárti határozatként fogadtatna el az Országgyűléssel. Ennek tartalmaznia  kell a bioélelmiszerek minőségi és biztonsági követelményeit, a természeti értékek megőrzését, és egy kormányzati ciklusokon átívelő akciótervet is az ágazat fejlesztésére – mondta.
   
Kis Péter László (MSZP), a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárkamara elnöke reagálásában a kormánypárti tagok nyitottságáról biztosította a bizottságot egy közös, ötpárti határozat megfogalmazása és benyújtása tekintetében.
   
Hozzátette: ennek átgondolt és jól előkészített javaslatnak kell lennie, és kidolgozásából az érintett termelőknek is ki kell venniük a részüket. A javaslatot még ki kell egészíteni további, a mostani ülésen szóba nem került területekkel is – jegyezte meg Kis Péter László.

Forrás: MTI