Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni. A csődtörvény alapján adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozásait az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni, hitelező pedig az – a felszámolás kezdő időpontjáig -, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló vagy az adós által nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. Továbbá, a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.

A felszámolási eljárás "legérdekesebb kérdése" természetesen a vagyon mértéke. Ez többnyire nem fedezi a tartozásokat, s ilyenkor különösen szigorúan kell elbírálni, hogy bizonyos vagyontárgyakat, jogokat, követeléseket az adós cég tulajdonának tekintsünk-e vagy sem. A törvény egyébként a felszámolási eljárásban igen széles körűen határozza meg az adós vagyonát.

Az időt alapul vevő osztályozás szerint a felszámolási eljárás keretébe tartozik az adós minden olyan vagyona, amivel az eljárás kezdő időpontjában rendelkezik – továbbá az is, amit ezt követően szerez. Az adós a felszámolási eljárásban akkor gyarapodhat, amennyiben folytatja gazdasági tevékenységét, és az ráadásul eredményes, ilyenkor a tiszta haszonnal bővül a rendelkezésre álló eszközök köre. (Igaz, mint az előbbiekben utaltunk rá, a felszámolás során általában nem növekszik az adós vagyonának értéke, a tapasztalatok szerint a felszámolás költségei által diktált "fogyókúra" nem a bevételek növekedése irányába mozdítja el a mérleget.)

A vagyon jogcímét alapul vevő osztályozás szerint további csoportokat állíthatunk fel, így megkülönböztetünk az adós tulajdonában álló vagyont és az adós kezelésében lévő vagyont. Az első csoportba mindazon aktív vagyon tartozik, beleértve a kintlévőségeket is, amelynek az adós a dologi jogi szabályok szerint adósa. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát (mintegy közvetett vagyonként).

A fő szabály szerint az adós kezelésében lévő vagyon is az adós vagyonának minősül. Ugyanakkor a törvény az adós kezelésében, ám az állam tulajdonában álló vagyontárgyak egy részét nem minősíti az adós vagyonának. Ezekkel összefüggésben az állam helytáll, de nem engedi az árverezést, a befolyt vételár hitelezők közötti szétosztását. Az esetek többségében olyan stratégiai, kulturális és egyéb tulajdonról van szó, amelyről egyetlen állam sem mondhat le. 

 Megszűnik a végrehajtás Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő – a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos – végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak haladéktalanul meg kell szüntetnie, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik.

Forrás: Napi Gazdaság