Mindez első hallásra a fantázia birodalmába tartozik, ám a valóság az, hogy bolygónk alig 6 Celsius-fokra táncol egy olyan méretű és hatású katasztrófasorozattól, melyre az ember megjelenése óta még nem volt példa a Földön.

A National Geographic Channelen bemutatandó, öt kontinensen forgatott Az a kritikus hat fok című műsor klímakutatók, farmerek, fotósok és hétköznapi emberek társaságában igyekszik fellelni és trendekbe rendezni a Föld klímájában mutatkozó változásokat.

E folyamatok drámai következményei bolygónk s életünk szinte valamennyi területét átformálják; a film városaink, ökoszisztémáink és kontinenseink új arcát – s ezen keresztül a probléma komolyságát – negyvennél is több meghökkentően valósághű számítógépes ábrával érzékelteti.

A dokumentumfilmet részben Mark Lynas brit újságíró Six Degrees (Hat fok) című könyve ihlette, mely tudományos műhelyek ezreit ösztönözte a globális felmelegedés hatásainak fokról fokra való felvázolására az elkövetkező száz évre vonatkozóan.

Ha az általunk kibocsátott üvegházgázok mennyiségén érdemben nem változtatunk, a milliók vízellátását biztosító himalájai gleccserek nyomtalanul eltűnhetnek; a grönlandi jégtakaró olvadása 50 éven belül megállíthatatlanná válhat; és a század végére a Föld fajgazdagságának felét őrző Amazónia helyét egy szomjúság fojtogatta szavanna foglalhatja el.

Lynas így vall a problémáról: "A globális felmelegedés nem pusztán az átlaghőmérséklet lassú növekedését jelenti. Teljesen átszabja a Föld nagy rendszereinek a működését, minek következtében míg az egyik helyen szárazság üti fel a fejét, a másikon özönvízszerű esőzések és áradások teszik lehetetlenné az életet; sőt olyan helyek is lesznek, ahol ezek a csapások felváltva jelentkeznek majd."

Az utóbbi idők szélsőséges természeti jelenségei jól érzékeltetik, hogy a jövőben milyen nehézségekkel kényszerül majd szembenézni a világ. Ausztráliában az elmúlt száz évben az átlaghőmérséklet mintegy egy Celsius-fokkal emelkedett, ami a közelmúltban a kontinens történetének egyik legpusztítóbb aszályához vezetett.

Sydney külvárosaiban az időjárás-jelentések figyelése és a menekülési útvonalak folyamatos tökéletesítése az emberek mindennapi életének szerves részévé vált, ami nem is csoda egy olyan régióban, ahol csak 2001-ben több mint 800 erdőtűz pusztított.

2005 a Katrina hurrikán tombolásának éve volt az Egyesült Államok déli részén fekvő New Orleans-ban. Partot érésekor a Katrina egy "mindössze" 3-as erősségű vihar volt; elképzelhető tehát, hogy mi történik azokkal a városokkal, amelyeknek – a kutatók előrejelzései szerint – a nem is olyan távoli jövőben egy hatos kategóriájú hurrikánnal kell majd szembenéznie…

A globális felmelegedés jelenleg zajló, korai szakasza szerte a világban szokatlan jelenségeket produkál. Az Egyesült Királyságban például a mezőgazdasági termelés átalakulóan van: területén immár olyan termények is betakaríthatóak, melyek korábban enyhébb klímájú tájakra szorultak. A Egyesült Királyságban ma már több mint 400 szőlőültetvény létezik, és egyes farmerek egyenesen olajfa-ültetvényekkel kísérleteznek…

Bizonyos viselkedési szokásaink megváltoztatásával eredményesen hozzájárulhatunk a globális felmelegedés folyamatának lelassulásához, leállításához. Például: ha az Egyesült Államokban valamennyi család lemondana háztartási eszközei folyamatos készenléti üzemmódban való tartásáról, 18 erőmű válna feleslegessé.

A kritikus kétfokos hőmérséklet-emelkedési határon belül való maradáshoz ugyanakkor kulcsfontosságú feladat otthonaink és járműveink szénkibocsátásának drasztikus csökkentése. E cél eléréséhez évente mintegy hétmilliárd tonnával kellene csökkenteni a világ országainak üvegházgáz-kibocsátását.

A kutatók jelenleg forradalmian új elveken alapuló, hatékonyabb és a környezetre kevésbé káros energiaforrások megtervezésén dolgoznak. Egy nemzetközi fizikuscsapat Angliában egy új, fúzión alapuló erőmű megalkotásával próbálkozik, melyet naprendszerünk legtökéletesebb erőművéről mintáznak: a Napról.

Siker esetén egy gyakorlatilag kimeríthetetlen, önfenntartó energiaforráshoz jutnánk, melynek munkába állítása nem járna üvegházgáz-kibocsátással. Egy másik, hasonlóan ambiciózus terv pedig egymillió – egyenként egy méter átmérőjű – tükör segítségével csökkentené a Nap a légkörön belül megrekedő energiájának mennyiségét.

Következmények fokról fokra*

Egyfokos átlaghőmérséklet-emelkedés esetén:

Az Északi-sarkvidék fél éven át jégmentessé válna, megnyitva a legendás északnyugati átjárót a hajók előtt.
Az emelkedő tengerszint otthonok ezreit tenné lakhatatlanná a Bengál-öböl partvidékén.
Az Atlanti-óceán déli vizei felett mindennapos vendéggé válnának a hurrikánok.
Az USA nyugati vidékeit sújtó komoly aszályok fennakadásokat okoznának a világ gabona- és húsellátásában.
Az USA nyugati, vízhiányos területei fokozatosan elsivatagosodnának.

Kétfokos átlaghőmérséklet-emelkedés esetén:

Grönland jégtakarója erősen olvadna, és a jegesmedvék felkerülnének a veszélyeztetett fajok listájára. (A grönlandi Jakobshavn-gleccser már jelenleg is a leggyorsabban mozgó jégmező a világon – két nap alatt annyi jege borjadzik bele az óceánba, amennyi egy éven át elegendő lenne egész New York City vízellátására!)

Egyes rovarfajok olyan élőhelyekre is kiterjesztenék felségterületüket, ahol korábban ismeretlenek voltak. Az USA északi területein egyebek mellett megjelenne a mérsékelt éghajlatú vidékeken honos nagy fenyőháncsszú, veszélybe sodorva a régió hatalmas fehér törzsű fenyőerdeit.

A csendes-óceáni Ellice-szigetek víz alá kerülnének a tenger emelkedése következményeként.

Jelentős változás menne végbe a tengeri ökoszisztémákban is; a trópusi területek korallzátonyainak döntő többsége elpusztulna.
Háromfokos átlaghőmérséklet-emelkedés esetén

Amazónia esőerdeit ismétlődő szárazságok és tüzek tizedelnék. Az esőerdő nagy részének eltűnése esetén több száz millió tonna szén kerülne vissza a légkörbe, ami önmagában újabb egy fokkal emelné a földi légkör hőmérsékletét.

A Földközi-tenger környékét és Európa egyes részeit perzselő nyári hőhullámok sújtanák.

Az óceánok folyamatos melegedésével szélsőségesen kiszámíthatatlan globális éghajlati rendszerek jönnének létre; a mai El Nino jelenségre ezek előfutáraként tekinthetünk.

Megjelennének az első szuperviharok, a korábban soha nem tapasztalt erősségű 6-os kategóriájú hurrikánok.

Sok tudós szerint ez az a pont, amikor gyökeresen megváltoznak az emberiség életkörülményei.

Négyfokos átlaghőmérséklet-emelkedés esetén

Az emelkedő tengervízszint immár olyan, sűrűn lakott területeket veszélyeztetne, mint a bangladesi vagy az egyiptomi partvidék mélyebben fekvő részei, vagy Velence városa.

A Kínában, Nepálban és Indiában milliók vízellátásáról gondoskodó Gangesz folyó a rohamosan olvadó himalájai gleccsereknek köszönhetően eleinte soha nem látott áradásokat produkálna, majd a jégtartalékok elfogyásával vize szinte teljesen elapadna, éhínséget és minden korábbinál nagyobb nyomort okozva. (A tudományos kutatások az utolsó himalájai gleccser teljes elolvadását 2035-re teszik.)

Kanada északi része a Föld egyik legvirágzóbb mezőgazdasági területévé válna.

A nyugat-antarktiszi jégmező teljes egészében a tengerbe rogyna, tovább emelve az amúgy is aggasztóan magas tengerszintet. (A tenger szintje ekkor már egy méterrel lenne magasabb a jelenleginél, közvetlen veszélybe sodorva a világ partvidéki nagyvárosait.)

Ötfokos átlaghőmérséklet-emelkedés esetén:

A déli és az északi félteke egykori mérsékelt klímájú területei fokozatosan teljes kiterjedésükben lakhatatlanná válnának.

A világ nagyvárosai (köztük Los Angeles, Kairó, Lima, Bombay) vízellátását biztosító magashegyi gleccserek, valamint talaj- és rétegvíztartalékok kimerülnének.

A klímaváltozás miatt földönfutóvá vált emberek száma elérné a tízmilliós nagyságrendet; az erőforrások kimerülése mind gyakoribb és súlyosabb társadalmi konfliktusokhoz vezetne.

Hatfokos átlaghőmérséklet-emelkedés esetén

A Föld hőmérsékleti viszonyai a 65 millió évvel ezelőtt véget ért Kréta időszakét idéznék.

A minden tápanyagától megfosztott óceánok ragyogó kék színben pompáznának.

A sivatagok hódító hadseregekként gyűrnék maguk alá a kontinensek mind nagyobb területeit.

A természeti csapások mindennapos eseményekké válnának. A világ nagyvárosainak egy része víz alatt lenne, másokat egyéb okokból hagyna el a lakossága.

*A jövő pontos megjóslására nincs mód, de a tudományos kutatások és a legmodernebb klímamodellek ma már viszonylag megbízható képet képesek adni számunkra azon eseményekről, melyekkel számolnunk kell, ha nem változtatunk jelenlegi üvegházgáz-kibocsátási szokásainkon. Az ismertetett folyamatokat részben a Mark Lynas Six Degrees (Hat fok) című könyvének is alapjául szolgáló kutatásokra támaszkodva közöljük.

Az a kritikus hat fok – Február 17., vasárnap 21.00 National Geograhic Channel

Forrás: Népszabadság