Kapcsolatfelvétel

Hírek

A jövőben is fontos lesz a növénynemesítés

A jövőben még a jelenleginél is fontosabb lesz a növények nemesítése egyrészt az éghajlatváltozás, másrészt a megnövekedett energiaigények miatt – mondta az MTI-nek Horn Péter akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) agrártudományok osztályának elnöke szerdán Budapesten egy szakmai tanácskozáson.

Létrehozva:

|

Az akadémikus a XIV. növénynemesítési tudományos napokon az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: az elmúlt 6000 évben az emberiség túlélésének egyik legfontosabb záloga volt, hogy a növények hozamát nemesítési módszerekkel növelték a tudósok. Ez manapság még fontosabb mint valaha – vélte a szakember, mivel az éghajlatváltozás miatt a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó növényfajtákat kell nemesíteni, valamint az élelmiszerigények is növekednek – utalt Kínára és Indiára, ahol a fogyasztás szerinte robbanásszerűen fog növekedni, valamint arra is, hogy mezőgazdasági növényeket használnak majd energetikai célokra és csomagoló alapanyagként is.

Arra a kérdésre, hogy a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) tartani kell-e a jövőben az embereknek, az akadémikus egyértelműen úgy válaszolt, hogy nem. Szerinte ugyanis e nélkül a technológia nélkül nem lehet a továbbiakban számottevő eredményeket elérni. Példaként említette, hogy a penicillin nevű antibiotikumokot ma már genetikailag módosított szervezetekkel állítják elő, bár erről az emberek többsége nem tud. Amennyiben hagyományos módon szeretnék gombából gyártani az antibiotikumot, úgy az rendkívül sokba kerülne, megfizethetetlen volna.

Heszky László, az MTA rendes tagja, a Szent István Egyetem tanára szerint a magyar növénynemesítés helyzete ellentmondásos, mivel a tudományos kutatók egy része bizonytalan helyzetben van, több kutatóintézet sorsa még bizonytalan, nem lehet tudni, hogy milyen szervezet működteti majd a későbbiekben, az egyetemekhez kerül, gazdasági társasággá alakul, vagy a szaktárcánál marad. Jelezte ugyanakkor azt, hogy azok a kutatóintézetek, amelyek piacképes terméket tudnak előállítani, mint például a szegedi gabonatermesztési kutatóintézet a megváltozott viszonyok között is talpon tud maradni. Példaként említette, hogy ez az intézet az elmúlt évben 2 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodott, ám ebből mindössze 70 millió forintot finanszírozott az agrártárca. A kutatóintézet a működéséhez szükséges többi forrást saját bevételeiből, illetve pályázati pénzekből fedezte.

A magyar kutatók jeleskednek a gabonanemesítés területén, továbbá a szőlő- és gyümölcsnemesítésben, valamint a zöldségek- az uborka-, továbbá paprikanemesítésben. Vannak viszont olyan területek is például a pillangósok nemesítése, amely már magánkézben van, illetve megszűnt a cukorrépa-nemesítése is Magyarországon. 

Egy növényfajta nemesítése átlagosan 10-12 évig tart és ez Magyarországon mintegy 50 millió forintba kerül, ugyanakkor nagy növénynemesítő cégeknél – például a – Monsantónál – ilyen tevékenységre mintegy 100 millió dollárt, azaz 17 milliárd forintot fordítanak növényfajtánként átlagosan.

Sirman Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára az MTI-nek arról beszélt, hogy a klímaváltozás és az energetikai célú felhasználás megjelenése a mezőgazdaságban új feladatok elé állítja a növénynemesítőket. Jelezte ugyanakkor azt is, hogy azok a kutatóintézetek, amelyek a minisztérium fennhatósága alá tartoznak jelenleg, már ott is maradnak. A kutatóintézetek stratégiáját jelenleg dolgozzák ki és szeretnék erősíteni köztük az együttműködést.

A konferenciát üdvözlő előadásában a minisztériumi vezető kitért arra is, hogy jelenleg Magyarországon nincs köztermesztésben GMO-növény. Utalt ugyanakkor arra, hogy ez a technológia a világon egyre gyorsabban terjed, és Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy engedélyezni kell ezen növényfajták köztermesztését.

Beszélt ugyanakkor arról, hogy Magyarországon a GMO-növények elterjedése viszonylag lassú lesz, mert e tekintetben mind a szakemberek, mind a közvélemény rendkívüli módon megosztott. Emellett jelenleg Magyarország számára nagy gazdasági előnyt jelent, hogy az itt előállított vetőmagok GMO-mentesek, ami 10-50 százalékos árelőny a többi előállítóval szemben.

Forrás: MTI

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírek

Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken

Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.

Létrehozva:

|

Szerző:

2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.

Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.

Fotó: Pilisi Parkerdõ

A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.

A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.

agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.

Tovább olvasom

Hírek

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.

Létrehozva:

|

Szerző:

A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.  

Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.

A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.

A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.

Foto:123RF

Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.

Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.

Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.

A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom

Hírek

Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok

A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.

Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.

A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.

A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.

Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

agrotrend.hu / FM

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!