2007. december 6-án a Hivatalos Közlönyben megjelent, a Francia Mezőgazdasági Minisztérium által kiadott rendelet értelmében tilos a MON810-es génmódosított kukoricafajta termesztése és felhasználása. Ezt a tilalmat az új GMO Törvény életbe lépéséig, amelynek időpontja egyelőre ismeretlen, kívánják fenntartani, de a legújabb fejlemények szerint még az is elképzelhető, hogy Franciaország végérvényesen feketelistára teszi a GMO-kat. A többek között a MON810-es kukorica vizsgálatára felállított Főhatóság véleménye alapján Franciaország Kormánya 2008. január 11-én azt a döntést hozta meg, amely szerint kezdeményezi az EU-nál a MON810-es kukorica termesztésének betiltásáról szóló védzáradék aktiválását.

Előzmények és részletek:

Nicolas Sarkozy köztársasági elnökké való megválasztásával Franciaország arról döntött, hogy nagyobb figyelmet fordít a környezetvédelmi kérdésekre.

Így a köztársasági elnök kezdeményezésére 2007. július közepe és szeptember végén lezajlott környezetvédelmi kerekasztal tanácskozás "Grenelle" keretében a genetikailag módosított szervezetek (GMO) kérdése is napirendre került. Ennek eredményeképpen a GMO munkacsoport szakértői a jövőre vonatkozóan az alábbi javaslatokat fogalmazták meg:

1) Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a GMO-kal kapcsolatos kutatásokra, azokat vizsgálni kell környezetvédelmi, egészségügyi, ökonómiai és egyéb szempontból. Legutóbbi tervek szerint a növényi biotechnológiai kutatásokra 2009-től 2-3 éves programok keretében 45 millió eurót fordítanak majd. Ez nyolcszor több összeget jelent a jelenleg rendelkezésre álló költségvetésnél. Azt azonban még nem tudni, hogy ennek pontosan mekkora része fordítódik majd GMO kutatásokra.  

2) Fel kell állítani egy olyan független Főhatóságot, amely minden egyes GMO-t, annak köztermesztésbe vonása előtt véleményezi, és arról tájékoztatja a Kormányt.

3) 2008. tavaszának végéig el kell készíteni a GMO Törvényt.

A "Grenelle-i üléseken" elfogadott javaslatok és ajánlások figyelembevételével 2007. november végén elkészült a GMO Törvény tervezete, amelyet a Kormány, módosítások nélkül 2007. december 19-én elfogadott.

A Törvény a nemzetközi és uniós kötelezettségek tiszteletben tartásával kiegészíti a jelenleg érvényben lévő jogszabályokat. A Törvény célja, hogy kellő védelmet nyújtson a GMO-k környezetet és emberi egészséget esetlegesen károsító hatásai ellen. Így a jogszabály rendelkezik a nyomonkövetésről, a megelőzésről, tájékoztatásról, a felelősség kérdésről, illetve a GMO fogyasztás és termesztés területén szabad döntési jogot biztosít mind a fogyasztók, mind a növénytermesztők számára.

A tervezett GMO Törvény előirányozza azt, hogy a GMO-termesztőnek szigorú technikai előírásokat kell majd betartania, annak érdekében, hogy növényi kultúrája ne szennyezhessen be más GMO-mentes kultúrát, illetve pénzügyi garanciával kell rendelkeznie azért, hogy a véletlenszerűen okozott kár pénzbeni értékét meg tudja téríteni. Persze szolidáris alapon a felelősségvállalásból a GMO vetőmagokat forgalmazó cégeknek is ki kellene venniük a maguk részét, de őket a Törvény nem kötelezi arra, hogy pénzügyi garanciával rendelkezzenek vagy, hogy annak rendszerébe becsatlakozzanak.

A Törvény rendelkezik egy mindenki számára hozzáférhető nyilvántartási rendszer kialakításáról is, amelynek tartalmaznia kell azt, hogy hol milyen GMO kultúrát találhatunk. Ilyen nyilvántartási rendszer egyelőre csak megyei szinten működik.

A GMO Törvény február 5-én kerül a Szenátus elé, majd csak tavasszal, az önkormányzati választásokat követően várható az, hogy eljut a Nemzetgyűlés szintjére. Korábban a Törvény végszavazását még az önkormányzati választások előtt, a Nemzetgyűlés utolsó munkanapjára, 2008. február 9-re tervezték.

A GMO Törvény megszavazása csak egy alapot jelent, amelyet követően kerül sor, a Főhatósági véleménynyilvánítás alapján a végrehajtási határozatok, rendeletek kidolgozására. Ezek rendelkeznek majd konkrétan az együttermesztés feltételeiről, többek között arról, hogy mekkora legyen az a minimális távolság, amelyet fenn kell tartani a GMO-k és a hagyományos növényi kultúrák között az esetleges fertőzések elkerülése érdekében.

A Környezetvédelmi Minisztérium rendeletével 2007. december elején felállított Főhatóság legsürgősebb feladatként megkapta a MON810-es kukorica vizsgálatát. A tudományos szakembereket, a gazdasági, etikai és szociális kérdéseket képviselőket tömörítő függetlenül működő Főhatóság 34 tagot számlál. Az agráriumot a nagyobb érdekképviseleti szervek (APCA, FNSEA, Confédération Paysanne) tagjai képviselik. A Főhatóság első ízben 2007. december 14-én ült össze.

A Főhatóság 2008. január 10-én közzétette a MON810-es kukoricával kapcsolatos állásfoglalását, amely szerint komoly kétségek merülnek fel a MON810-es kukorica termesztésével kapcsolatban. A Főhatóság több érvet sorakoztatott föl: A legújabb kutatási eredmények szerint ez a kukorica több, mint 100 km-es távolságban is szennyezhet, így a fertőzés veszélye egyáltalán nem elhanyagolható. A MON810-es génmódosított kukorica képes a BT toxin előállítására, amellyel el tudja pusztítani legfőbb kártevőit. Napjainkban azonban azt még nem tudni, hogy más élőlényekre milyen hatással van ez az anyag. Veszélyt jelent az is, hogy egy idő után a kártevők képesek lehetnek immúnissá válni a BT toxinnal szemben. Mindemellett számos olyan homályos pont van még a szóban forgó kukorica körül, amelyekkel kapcsolatban komolyabb kutatásokat még nem végeztek. Kevés ismeret van arra vonatkozóan, hogy általánosságban hogy hatnak a GMO-k az állatvilág szereplőire. Észak-Argentínában rágcsálókon észleltek elváltozásokat, amelyekről jelen pillanatban még nem tudni azt, hogy azok GMO-k vagy pedig a monokultúrás Hírek>Növénytermesztés közvetett hatására alakultak-e ki. A France Nature Environnement (FNE) környezetvédő szervezet szerint a GMO-k a földigilisztákat is károsíthatják.

A Főhatóság elnöke azt is hangsúlyozta, hogy vizsgálataik során találtak újnak mondható tudományos elemeket is, de ezek biztos állításához még el kell végezni bizonyos tanulmányokat.

A Főhatóság a véleménynyilvánítás mellett több javaslatot is megfogalmazott. Egyrészt Franciaországban nagyobb figyelmet kellene fordítani a GMO-kra irányuló kutatásokra. Szükség lenne arra, hogy a kutatási célú termesztéssel mind több információ és tapasztalat gyűljön össze. Fontos lenne továbbá az is, hogy a GMO-k termesztésének engedélyezésére európai szinten egységes eljárásrendet dolgozzanak ki. Ezt a kérdést Franciaország egyébként a 2. féléves EU-elnöklése keretében szeretné napirendre tűzni.

Franciaországban a GMO kérdését elsősorban szakmai berkekben heves viták kísérik. Mind a kutatói, mind a gazdatársadalom megosztott ez ügyben. A már kb. 10 éve kisebb-nagyobb hevességgel folyó vita egyik oka az is, hogy a Kormányzat képtelen határozott álláspont kialakítására a témában.

Az FNSEA elnöke becsapva érzi magát, hiszen a legutóbbi fejlemények szerint a GMO Törvény végleges elfogadásának időpontja csúszik, így a kukoricára hirdetett moratórium, amely ez idáig inkább csak szimbolikus értékű volt, várhatóan még tavasszal is érvényben lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy a kukoricatermesztők valószínűleg nem vethetnek majd GMO-t, mivel ennek vetési ideje március/áprilisra tehető. Véleménye szerint, amennyiben a GMO-k valóban ártalmasak az emberi egészségre nézve, úgy azonnal be kellene tiltani az állati takarmány alapját szolgáló GMO szója importját is. Ellenkező esetben attól tartanak, hogy gazdaságilag a nagy, multinacionális amerikai cégek járnak majd jól és azok az országok, akik dollármilliárdokkal támogatják a GMO ágazatot. Hozzájuk képest Európa le fog maradni és nem lesz képes felvenni velük a piaci versenyt.

A Kukoricatermesztők Szövetsége (AGPM) már azon gondolkozik, hogy a védzáradék esetleges érvényesítése esetén milyen jogorvoslattal élhet.

A Biztosító társaságok körében az a kérdés vetődik föl, hogy miképp lehet egy GMO által okozott esetleges kárra biztosítást kötni. A Crédit Agricole egy szakértője szerint nagyon nehéz erre az esetre biztosítási konstrukció kidolgozása, mivel a mai napig nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, hogy a GMO-k mekkora távolságig képesek beszennyezni más növényeket. Szükség lenne egy érthető és egyértelmű jogszabályi háttér kidolgozására, illetve statisztikai adatokra a GMO-k által okozott károkra vonatkozóan.

További kérdésként az is felvetődik, hogy kit biztosítsanak a biztosító társaságok: azt, aki GMO-t vet, vagy azt, akinél ez kárt okozhat? A szakértő szerint célszerű lenne egy kárpótlási alap létrehozása.

Poitou-Charentes Régióban a szarvasmarhatenyésztők (2-300 gazdaság) 2007. szeptember óta csak akkor juthatnak hozzá a Régió által adott támogatásokhoz, ha aláírnak egy nyilatkozatot arról, hogy gazdaságukban nem termesztenek GMO-t, illetve állataikkal nem etetnek GMO-t tartalmazó takarmányt. A kellemetlen az, hogy a rendelkezés visszamenő hatályú, tehát a 2006. augusztusa óta benyújtott valamennyi dossziéra érvényes. Ez mindenképpen kedvezőtlenül érinti a tenyésztőket, hiszen a 2006. óta eltelt időszakban, pl. több épületfelújítási beruházásra is sor került. Tartanak a gazdák attól, hogy az új szabályozás értelmében a korábban beígért támogatásaikat nem kaphatják meg.

Ezt az FNSEA helyi képviselője politikai jellegű döntésként értékeli.

A biogazdálkodók is nyugtalankodnak. Egy képviselőjük szerint a biogazdálkodás teljes mértékben összeférhetetlen a GMO-kal. Amennyiben egy biogazdaság véletlenszerűen bármilyen szinten is fertőződik, úgy a biogazdálkodó nemcsak az az évi termését veszíti el, hanem a fertőzött parcellát 2 évre visszaminősítik hagyományos gazdálkodásra alkalmas területté.

Megjegyzendő, hogy az EU tagországai közül egyre többen vannak azok, akik kétségeket fogalmaznak meg a GMO-k használatával kapcsolatban. 2007. november végén, pl. Olaszországban egy gazdákat és fogyasztókat tömörítő GMO-ellenes szervezet indított kampányt. Petíciójukban a GMO-k termesztésének és importjának tilalmát kérték.

Németország is kérte a MON810-es kukoricára vonatkozó védzáradék életbe léptetését, de végül is a Monsanto-val sikerült egy olyan megállapodást kötnie, amelynek köszönhetően visszavonta az EU-hoz benyújtott kérvényét.

Fentiekkel ellentétben Európa első számú GMO termesztője, 75000ha-ral Spanyolország.

Az USA-ban, 2007-ben a kukoricával bevetett területek 73%-n termesztettek GMO-t. Ez a gyapot esetében 87%, szója esetében, pedig 91% volt. Ez összesen 54,6 millió ha-t jelent. A világ 2. legnagyobb GMO termesztője, 11,5 millió ha-ra Argentína.

2005-ben, a világban összesen 21,2 millió ha-on termesztettek GMO-kat, legyen az a szóban forgó kukorica, vagy más.

A franciaországi események ellenére e hónap elején az amerikai Monsanto és a legnagyobb konkurensének számító svájci Syngenta részvényei újabb rekordokat állítottak fel a tőzsdén. Az egyik kereskedelmi napon a Monsanto papírjainak értéke 8,48%-kal növekedtek, annak ellenére, hogy a Syngenta részvények ára is 4,77%-kal emelkedett. Így a Monsanto részvényeinek értéke az elmúlt 18 hónap alatt megháromszorozódott, a Syngenta-é pedig egy év alatt 40%-os emelkedést mutatott.

A Monsanto nyeresége egy év alatt megháromszorozódott, míg üzleti forgalma 37%-kal meghaladta a várt eredményt. Mindez a latin-amerikai piacok fokozódó keresletének tudható be. Ezekben az országokban a GMO kukoricák vetőmagjából az elmúlt évben dupla annyit adtak el, mint 2006-ban. Emellett egyre nagyobb kereslettel bírnak olyan ázsiai országok is, mint India, Kína.

A szakértők úgy nyilatkoznak, hogy a világban a GMO elfogadottsága, élelmezési céllal is, egyre nő. 30 éve az elmúlt évben alakult először úgy, hogy a gabonaraktárak szinte mindenütt kiürültek. A megnövekedett kínai kereslet és a bioüzemanyagok megjelenésével a szója és a kukorica piaci ára az égbe szökött.

A Monsanto a jövőben egyre többet szeretne értékesíteni azokból a GMO vetőmagokból, amelyek bizonyos toleranciát mutatnak adott gyomirtókkal szemben. Ezzel lehetővé válna az, hogy a Monsanto a másik nagy termékét a Roundup gyomírót is nagymennyiségben forgalmazni tudja. Ez az elgondolás rövidtávon mindenképpen nagy hasznot hozhat a cégnek, de hosszú távon, a mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területek növekvő és gyors szennyezése, illetve a környezet védelmére fordított egyre nagyobb figyelem miatt, tarthatatlan lesz. Fontosabb lesz olyan GMO-k kifejlesztése, amely nagyobb terméshozamot produkál hagyományos társainál és a növényvédőszerek és gyomirtók használatának csökkentését segíti el. 

Forrás:

1) La France Agricole hetilap, 3208. szám, 2007. november 9.

2) La France Agricole hetilap, 3209. szám, 2007. november 16.

3) La France Agricole hetilap, 3210. szám, 2007. november 23.

4) La France Agricole hetilap, 3211. szám, 2007. november 30.

5) La France Agricole hetilap, 3212. szám, 2007. december 7.

6) La France Agricole hetilap, 3213. szám, 2007. december 14.

7) La France Agricole hetilap, 3214/3215. szám, 2007. december 21-28.

8) Le Figaro napilap, 2008. január 4.

9) La France Agricole hetilap, 3216. szám, 2008. január 4.

10) Les Echos napilap, 2008. január 7.

11) Le Figaro napilap, 2008. január 10.

12) Le Figaro napilap, 2008. január 11.

13) Miniszterelnöki Hivatal Közleménye, 2008. január 11.

14) La France Agricole hetilap, 3217. szám, 2008. január 11.

15) Le Figaro napilap, 2008. január 14.

16) Challenges, 107. szám, 2008. január 17.

17) www.legrenelle-environnement.fv

Forrás: FVM