Ez a kivonás szigorúan meghatározott rendszerben, évről évre nagyobb mennyiségben történik, és csakis az marad meg az engedélyezettek körében, amelyet az EU is felvett pozitív listájára, tehát biztonságosan felhasználható. A mennyiség érzékeltetésére Tőkés Gábor megjegyezte, hogy az unió eddig már 600 hatóanyagot vont ki, 300 félét viszont engedélyezett.
    
– A termelők félelme nagyrészt alaptalannak bizonyult abban a tekintetben, hogy nem pótolhatatlan anyagokról van szó, mert mind helyettesíthetők olyanokkal, amelyek nem veszélyeztetik az egészséget és a környezetet. A jelenlegi rendszert alapvetően két jogszabály változtatja meg, ezeket háromévi vita után, idén januárjában fogadták el. A jövőben új növényvédőszer-rendeletről beszélünk, és nem irányelvről, ami nyilvánvalóan szigorítást jelent, csökkenti a tagállamok engedélyezési jogkörét, és kizáró kritériumokat tartalmaz a korábbi kockázati alapon történő engedélyezési eljárással szemben – hangsúlyozta.
   
Tájékoztatója szerint a gazdáknak jogos félelme talán csak azokkal a gombaölő szerekkel kapcsolatban lehet, amelyeket 2011 és 2020 között fokozatosan vonnak ki a forgalomból, illetve használatból. Ez a hatékony gombaölő szereknek akár 40 százalékát is érintheti. Elképzelhető, hogy a választékcsökkenés miatt a kártevők rezisztensek, ellenállók lesznek az engedélyezett hatóanyagokkal szemben. Ezen kívül a költségnövekedés miatt, a megfelelő védekezés hiányában megnőhet a gabona toxinszennyezettsége, ami a fogyasztókra nézve reális egészségügyi kockázatot jelent, sokkal nagyobbat, mint maguk a kivonandó hatóanyagok. A rovarölő és gyomirtó készítményeknél a kivonás kisebb arányú, legföljebb 12-14 százalékos lehet.
   
Alcím: Szigorodó joganyag és gyakorlat
   
   
– Ugyancsak allergikus pontnak számít a növényvédő szerek légi permetezésének ügye, amelyről korábban úgy hírlett, hogy az EU teljesen betiltja. Nem kis mértékben a magyar szakemberek határozott fellépésének köszönhetően ez nem következett be, a tagállamok saját maguk dönthetnek alkalmazásáról. Tehát erről magyar jogszabályokat kell létrehozni. Az már más kérdés, hogy az e célra használt régi, főleg szovjet gyártmányú repülőgépek és helikopterek további hosszú távú működtetése bizonytalan, lecserélésük viszont támogatás nélkül nem képzelhető el – mondta a szakember.
   
Korábban gyakran elhangzott a termelők részéről, hogy amennyiben megtiltják az erős, jó hatóanyagok használatát, tartani lehet attól, hogy elszaporodnak a kártevők a termékekben, és azok eladhatatlanok lesznek – vagyis mind mennyiségben, mind pedig minőségben a termés látja kárát a szigorú intézkedéssorozatnak. Persze egyszersmind a gazdák és a vásárlók is, mert egyrészt kevesebb eladható termék lesz, másrészt növekszik az eladási ár. Azzal kapcsolatosan is elhangzott aggodalom, hogy emiatt növekszik a génkezelt növények engedélyezése iránti nyomás, illetve felértékelődik a biotermék – az utóbbi igaz lehet, de mennyiségben semmiképpen nem versenytárs a "normális" termékek számára.
   
Tőkés Gábor szerint összegezve elmondható, hogy a növényvédelem jövőbeni helyzete kedvezően alakul, a környezetvédők sokszor túlzott és indokolatlanul radikális fellépése sem kérdőjelezheti meg a vegyszeres védekezés szükségességét. Az uniós gyakorlat és a nemzeti joganyag azonban szigorodik, az emberi szervezetre bármilyen toxikus hatást gyakoroló, a környezetet károsító hatóanyagok mindenképpen kiiktatásra kerülnek. – Ettől az állásponttól nem térhet el a termelői érdek sem, mivel ők is fogyasztók, tehát saját védelmük is megköveteli a szabályok szigorú betartását – húzta alá.

Forrás: MTI