A Fidesz azt követeli a kormánytól, vonja vissza az agrártárca rendeletét, amely a termőföld bérlőinek örök időre támogatási jogosultságot biztosít – jelentette ki hétfőn egy budapesti sajtótájékoztatón Font Sándor, a párt agrárpolitikusa, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke.

A politikus szerint az agrártárca egy tavaly őszi rendeletével sérti a magyar gazdák érdekeit, hiszen a földtulajdonos hátrányos helyzetbe kerül: a jogszabály a bérlőknek örök időre megadja a támogatási jogosultságot, ami akkor is érvényes, ha felhagynak a föld megművelésével.

Ez a rendelet – ismerte el Font Sándor – része annak az átállási folyamatnak, aminek meg kell előzni az agrártámogatási rendszer 2009-től tervezett átalakítását. Az EU az elkövetkező öt évben be kívánja vezetni a farmtámogatást (SPS) Magyarországon a jelenlegi termőföldalapú helyett. Az első lépés a most kifogásolt rendelet, amely szerint a gazdáknak 2007-ben kellett nyilatkozniuk – a 2006-os év alapján – a támogatási jogosultságról.

A párt szerint azért elfogadhatatlan ez a rendelet, mert a bérlőkkel szemben a föld tulajdonosainak nincs joguk a földalapú támogatáshoz, viszont a bérlőnek a jog megszerzését követően nem kötelessége termelni az adott földterületen. Ha a bérlő távozik, és a tulajdonos maga kívánja földjét művelni, akkor ehhez azonnal már nem kaphat földalapú támogatást. Ráadásul a tulajdonosnak a bérlő által visszaadott föld kevesebbet ér, mint korábban. A Fidesz úgy véli, ez a rendelet sérti a tulajdon és a verseny szabadságát, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul.

Magyarországon mintegy ötmillió hektárnyi mezőgazdasági terület közel kétmillió tulajdonosát és használóját érinti a Fidesz által felvetett ügy. Az összesen kétszázezer földhasználó (egyharmaduk tulajdonos) évente mintegy 1,3 milliárd euró támogatáshoz jut.

A földjoghoz értő szakértők szerint az Európai Unió SPS-rendszerében az összes támogatást a föld használója kapja, míg a tulajdonos a földje után járó tőkejövedelméhez a bérleti díjból jut. A bérleti díjjal részesedik abból a jövedelemből, amit a használó a földből megtermelt. Utóbbinak része, hogy (hektáronként évente 40 ezertől egymillió forintig terjedő) támogatást kap. Vagyis – miután a kormány az európai uniós rendszert alkalmazza csupán – az Alkotmánybíróságnak azt kellene kimondania, hogy a közösségi szabály ellenkezik a magyar alapjoggal. Ezért a Fidesznek az ügyben vélhetően az Európai Unió bíróságához kellene fordulnia.

Az SPS-rendszerre való áttéréskor rögzítik, hogy ki mekkora földterületet művel (ezt végzi most a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal), és ez alapján határozzák meg majd a rendszer induló évében a támogatási jogosultságát és részben mértékét. Ettől kezdve lényegtelen, hogy melyik földterületet műveli, mert a támogatás nem a konkrét földdarabhoz kapcsolódik, hanem lényegében egy termelési kvótához.

Ha tehát egy földtulajdonosnak megszűnik a bérleti szerződése a támogatott gazdával, akkor egy másik, támogatási kvótát birtokló gazdálkodónak ugyanúgy bérbe adhatja a földterületét – az a kvótája erejéig kapni fog támogatást. Arra is van mód, hogy valaki utólag lépjen be a támogatottak körébe. Például az, akinek a támogatott bérlője visszaadja a földjét, és ő maga kezd helyette termelni rajta. A megszerzett támogatási jog és mérték sem feltétlenül áll fenn "örök időkig", csak meghatározott termelési feltételek teljesítése esetén. A rendszer 3-5 évente automatikusan korrigálja magát.

Forrás: Népszabadság – Czauner Péter