Egész Európában bioforradalom van: az üzletág évente két számjegyű növekedést produkál. – Magyarországon tavaly mintegy tíz százalékkal növekedett a biotermékek forgalma, de még így is alig egy százalékkal részesedik az összes élelmiszer-fogyasztásból – mondja Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

A fejlettebb biokultúrájú országokban – Nagy-Britanniában vagy Németországban – az éves növekedés inkább a húsz százalékot közelíti, és a forgalomba kerülő élelmiszerek közel tíz százaléka már vegyszer nélküli technológiával, illetve korlátozott vegyszerfelhasználással készül. A magyar biotermelés mintegy 80 százalékát exportálják, így annak csak ötöde kerül hazai fogyasztókhoz. Ellenben sokféle külföldön készülő késztermék kapható a boltokban, amelyek alapanyagát Magyarországon termelték.

Kétféle biotermelő van: az egyik évszázados módszerekkel, a környezetet kevésbé megterhelő szerekkel, megszállottként küzd a károsítókkal, a másik a nagyobb haszon reményében vág bele az üzletbe. A remélt 30-50 százalékos – vagy még ennél is nagyobb – felárért minden termelő jelentős pluszköltséget vállal. Sokan jogosulatlanul tüntetik fel termékükön a biomegjelölést: azt a Biokontroll emblémája garantálja, hogy az élelmiszert valóban bioeljárással termesztették (készítették).

Tavaly jó évet zártak a biotermelők: az aszály és a tavaszi fagyok miatti hiány felverte az árakat. A biobúzát termelők tonnánként 150 ezer forintnál is többet kaptak terményükért.

Hazánkban már csak 110 ezer hektáron, azaz a termőterület szűk egy százalékán termesztenek bioélelmiszert. Ez az arány az uniós átlag mintegy fele – mondta Roszik Péter. Ausztriában a mezőgazdasági terület 13 százalékán terem biotermék. Magyarországon 2004 óta megállt a biotermesztés növekedése. A korábbi gyors megugrást ugyanis egy támogatási program segítette elő, amely már kifutott, így a jelentkezők száma is apad. Az új belépőknek a piacon kellett volna, illetve kellene megtalálniuk számításaikat. Ez azonban nem egyszerű: a hétköznapiról a biotermesztésre való három évig tartó átállás évei alatt költségeik csak nőnek. A remélt extra árbevétel pedig addig várat magára, amíg a szigorú ellenőrök meg nem adják a terménynek a biominősítést. A helyzet 2009-től változhat: az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében induló pályázatok segítik az ökogazdálkodókat – támogatással sokaknak újra rentábilissá válhat a biotermelés.

Ma a biogazdálkodásba bevont területek fele gyep, fele pedig a bioállattartás takarmányigényét kiszolgáló és árunövényt termő szántó. Ültetvény alig van. Ezen a területen több mint 1200 regisztrált és folyamatosan ellenőrzött termelő dolgozik, 150 gazdaság foglalkozik bioállattartással.

A bio iránti igény növekedését jelzi, hogy miközben a

Szeretik, de drágállják

Legkedveltebb bioélelmiszer Magyarországon is a zöldség, a gyümölcs és a tojás. Amíg azonban az unió országaiban a fogyasztók majd kétharmada vásárolja kisebb-nagyobb rendszerességgel a termékek biováltozatát, nálunk ennél jóval kevesebben. A legtöbb magyar saját egészsége érdekében vásárol kisebb-nagyobb rendszerességgel bioterméket – állapította meg a Nielsen piackutató 46 országban végzett kutatása. "Mi a fő oka annak, hogy Ön nem vásárol bioterméket?" – tették fel a kérdést azoknak, akik egyelőre nemet mondtak a bióra. Minden második európai megkérdezett első számú indoka a túl magas ár (48 százalék). Utána egyforma arányban (16-16) mondták azt, hogy nem hisznek a bio egészségesebb voltában, illetve abban, hogy a bioélelmiszert valóban olyan természetes körülmények között állítják elő, ahogy a termelők állítják.

mezőgazdasági termelők száma csökken, egyre több feldolgozó és kereskedő csatlakozik a nemzetközi jogosítványokkal rendelkező, szigorúan ellenőrzött Biokontroll-lánchoz. A nyilvántartásokban 402 feldolgozó és a 126 kereskedő szerepel. (Bioterméket tavaly július óta csak regisztrált cég forgalmazhat.)

A kereskedelmi láncok üzleteiben tíz éve jelentek meg a biotermékek, elsőként a – jelenleg a Sparhoz tartozó – Kaiser’s hálózatában. – Az Interspar hipermarketekben kapható 30 ezer-féle cikkből csak 300 a biotermék – az egyszázalékos aránnyal szemben Nyugat-Európában e termékkör részesedése az 5-7 százalékot is eléri – mondja Laber Zsuzsa, a Spar Magyarország Kft. kommunikációs vezetője. A biotermékek nagy része magyar gyártóktól, forgalmazóktól származik.

A bio a Cora hipermarketjeiben az első áruház nyitása óta stratégiai terméknek számít – állítja Tóth Katalin, az áruházlánc szóvivője. Mintegy félezer bioterméket tartanak, de ezek száma tavaly 40 százalékkal növekedett. Magyar beszállítóktól vásárolnak, de importált termékeket is árusítanak. A legkeresettebb biotermék a nádcukor, a tökmagolaj, a tönkölybúzapehely, a zöldség- és gyümölcskoktél, a tej és a gyümölcslé.

Forrás: Népszabadság-Czauner Péter