Kapcsolatfelvétel

Hírek

Az év végéig az összes szerződést megkötnék a Földet a gazdáknak program keretében

A kormány célja, hogy ez év végéig az összes szerződés létrejöjjön a Földet a gazdáknak program keretében meghirdetett 250 ezer hektár állami terület bérbe adására – mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára kedden Pécsen.

Létrehozva:

|

Bitay Márton, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) által lefolytatott földhaszonbérleti eljárásokban nyertes gazdák szerződéseinek átadásakor az MTI-nek azt mondta: a program jól halad, a terület 98-99 százalékát már meghirdették, folyamatban van a pályázatok elbírálására, több helyen már nyerteseket is hirdettek.
    Emlékeztetett rá, a kormány az idén májusban döntött arról, hogy pályázatot ír ki annak az összesen mintegy 250 ezer hektár területnek a bérlésére, amelyre a haszonbérleti szerződések 2017. március 31-ig lejárnak. A Földet a gazdáknak program lényege, hogy a földtörvény által biztosított jogi szabályozás mentén biztosítson lehetőséget termelésre azoknak az elsősorban helyben lakó, állattartást vállaló családi gazdáknak, akik nem tudnak saját tulajdonú földterületet vásárolni, és eddig nem kaptak lehetőséget állami föld bérlésére – tette hozzá.
    Bitay Márton felidézte: az Orbán-kormány 2010-ben kaotikus, a családi gazdaságok számára kedvezőtlen földviszonyokat örökölt. "A Nemzeti Földalap vonatkozásában nagyon sok olyan szerződést találtunk, amelyek különféle bérleti díjakat tartalmaztak különféle feltételekkel" – mondta.
    Példaként hozta fel, hogy voltak szerződések, amelyek hektáronkénti 1, 10 vagy 100 forintos bérleti díjért köttettek. Az utóbbiból több is 8 ezer hektár bérlésére vonatkozott 99 évre, a terület vadászati, halászati, bányászati jogával együtt. Egyes területekről kiderült, hogy valójában az államé, csak eddig nem tudott róla, más földekről pedig tudta, hogy az övé, csak nem tudta, ki használja, s aki használta, nem is fizetett bérleti díjat érte – mondta el.
    Bitay Márton hangsúlyozta, hogy mindebben hosszú és kitartó munkával sikerült rendet tenni, és változás következett be a földdel kapcsolatos gondolkodásban is.
    A föld 2010 előtt korlátlanul forgalomképes dolog volt, lehetett adni-venni a befektetés, a spekuláció, az üzleti haszonszerzés reményében. A kormány ma azonban a nemzeti szuverenitás, a társadalmi megélhetés, az egészséges élelmiszer termelése szempontjából tekint rá – mondta.
    Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy 2010 előtt a szocialista kormányok agrárpolitikájának megfelelően az állami földek használata kapcsán a nagygazdaságok részesültek előnyben.
    A 600 ezer hektár magyarországi mezőgazdasági besorolású termőföldet 2010-ben még 600-an bérelték. "A Földet a gazdáknak program révén 250 ezer hektárra 6 ezer nyertest szeretnénk hirdetni, azaz kevesebb mint feleakkora területen megtízszerezzük a földet használók számát" – fogalmazott az államtitkár.
    Hangoztatta: a Nemzeti Földalap és a nemzeti parkok vonatkozásában a nyertes pályázók több mint 80 százaléka természetes személy, és a földterületek több mint 70 százalékát vehetik bérbe. Az eddig elnyert átlagos földterület szántó esetében 25 hektár, legelők esetében 60 hektár.
    "A Fertő-Hanság Nemzeti Parkban egy cég sem nyert, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban kettő cég nyert és a Duna-Dráva Nemzeti Park nyertes pályázói között is a magánszemélyek vannak elsöprő többségben. Így azok a vádak, hogy különböző cégcsoportok kapják a földeket, tényekkel cáfolhatók meg" – mondta.
    A DDNP által lefolytatott földhaszonbérleti pályázati eljárásban 10 évre 2498 hektár területet hirdettek meg, amelyből 1518 hektár gyep, 980 hektár szántó. A területek bérlésére 264 pályázat érkezett, ebből 46 gazda 69 pályázata lett eredményes. Az összterület harmada 12 fiatal gazdálkodóhoz kerül.

Forrás: MTI
 

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírek

Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken

Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.

Létrehozva:

|

Szerző:

2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.

Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.

Fotó: Pilisi Parkerdõ

A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.

A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.

agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.

Tovább olvasom

Hírek

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.

Létrehozva:

|

Szerző:

A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.  

Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.

A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.

A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.

Foto:123RF

Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.

Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.

Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.

A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom

Hírek

Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok

A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.

Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.

A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.

A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.

Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

agrotrend.hu / FM

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!