Agrárgazdaság
Vissza kell fizetniük 215 millió euró agrárpénzt az EU-tagországoknak
Tizenhét másik tagállam mellett Magyarországnak 12 millió eurót kell visszatérítenie "a parcellaazonosító rendszer és a földterületek felszínét érintő egyéb ellenőrzések hiányosságai miatt".
Évek óta húzódó – még a 2004-2005-ös kifizetési évre vonatkozó – problémáról van szó, és a bizottsággal folytatott egyeztetések során a magyar tárgyalóknak sikerült töredékére szorítaniuk az eredetileg fenyegető összeget.
Brüsszel a megállapított szabálytalanságok részletezésekor úgy fogalmazott, hogy hiányosságokat észlelt a parcellaazonosító rendszernél és földrajzi információs rendszernél, továbbá az úgynevezett "helyes mezőgazdasági és környezeti állapotot" érintő ellenőrzések nem kielégítőek. További 140 ezer euró visszafizetést írt elő a bizottság azért is, mert megítélése szerint "az élőállat-adatbázissal végzett keresztellenőrzések nem voltak kielégítőek".
Mindezeket a problémákat korábban már az Európai Számvevőszék is szóvá tette, Magyarországon pedig éles belpolitikai vita folyt a témában.Korábbi magyar nyilatkozatok szerint a vizsgálat során Brüsszelből egyebek között azt kifogásolták, hogy a kifizetések alapját jelentő parcellaazonosító rendszert jelentő légi fényképek alapján készült blokktérképek nem mindig életszerűek. A támogatáshoz jutás feltétele a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotnak való megfelelés is, de ez a jogszabály a korábban nyilvánosságra került magyar álláspont szerint nem egyértelmű, ezért értelmezési vita is folyt Brüsszellel.
Az uniós bizottság most megfogalmazott indoklása szerint a pénzösszegeket egyes országok esetében azért kell visszajuttatni a közösségi költségvetésbe, mert azok felhasználása során nem tartották be az uniós előírásokat, másokéban pedig azért, mert a mezőgazdasági kiadások ellenőrzésére szolgáló eljárások nem voltak megfelelőek.
Az EU közös agrárpolitikájának keretébe tartozó kifizetések folyósításáért és ellenőrzéséért a tagállamok felelősek, a bizottság feladata pedig az, hogy meggyőződjön róla: a tagállamok szabályosan használták fel a támogatást – emelte ki az uniós "kormány".
Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos leszögezte, hogy a bizottság továbbra is mindent megtesz annak biztosítására, hogy a pénzösszegek felhasználását a lehető leghatékonyabban lehessen ellenőrizni. "A rendszer ma jobban működik, mint valaha, és eszközeinket a jövőben még ennél is hatékonyabbá kívánjuk tenni" – hangoztatta a dán biztos.
A határozat értelmében Magyarország mellett Ausztriának, Belgiumnak, a Cseh Köztársaságnak, Németországnak, Spanyolországnak, Finnországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Görögországnak, Írországnak, Olaszországnak, Litvániának, Máltának, Hollandiának, Lengyelországnak, Portugáliának és Szlovéniának kell visszatérítenie támogatási összegeket.
Közülük Franciaországnak 71 millió eurót kell visszatérítenie a helyszíni ellenőrzéseket érintő hiányosságok és a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó szankciók helytelen alkalmazása miatt, Spanyolországnak 31,7 millió eurót kell fizetnie az ellenőrzéseket érintő hiányosságok, valamint az olívaolaj-termelési ágazatban kiszabható szankciók helytelen alkalmazása miatt, Hollandiának 16,6 millió eurót kell térítenie szintén a parcellaazonosító rendszer hibái, valamint az igazgatási és a helyszíni ellenőrzések hiányosságai miatt, Lengyelországnak 10 millió eurót kell visszafizetnie amiatt, mert két vidékfejlesztési intézkedés esetében is a kapcsolódó ellenőrzések minősége gyenge, száma pedig alacsony volt.
Az unió bizottságának határozatát kommentálva Margittai Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke az MTI-nek elmondta: a szóban forgó határozat a 2004-2005-ös állapotokat vette alapul, és erre vonatkozik. Leszögezte: hazánk fontolgatja, hogy az ügyben az Európai Bírósághoz fordul.
Továbbá utalt arra is, hogy a gazdálkodóktól pénzt nem követel vissza az állam. Amennyiben Magyarországnak mégis fizetnie kell – mondta az MVH elnöke – úgy részletfizetést kér majd, hogy a költségvetésnek ne jelentsen nagy terhet a visszafizetés.
Magyarország a kérdéses időszakban a helyes mezgazdasági és környezeti állapot (HMK) mérésekor az unióban alkalmazott összes e területre vonatkozó 16 paramétert alkalmazni kívánta. Később kiderült, hogy ez nem szükséges. Ezért az alkalmazandó paraméterek számát háromra csökkentette, mert a rendszerben a korábban meghatározott több paraméter ellenőrzés csak nehézkesen lett volna megoldható. Valószínűleg a visszamenőleges hatály miatt büntették meg Magyarországot – vélekedett az MVH elnöke. Hozzátette: ha ezt a módosítást nem hozzák meg, akkor a gazdálkodóktól jelentős forrásokat kellett volna visszavenni.
A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) tekintetében pedig az uniós felvetések az úgynevezett aluligényelt blokkokra – azaz azokra a földterületekre – vonatkoztak, ahol nem igényeltek 100 százalékos támogatási összeget. Az EU-ban ugyanis úgy vélték, hogy a túligénylés kockázata a bonyolultabb ellenőrzés miatt nehezebb. Margittai Miklós szerint Magyarország a helyszínen végzett ellenőrzésekkel bizonyította, hogy a pénzügyi kockázat ezeknél az eseteknél nem nagyobb a többlet támogatás igénylésére, mint a 100 százalékos forrást igénylőknél.
A pénzügyi kockázatot ezért hazánk nem tekinti megalapozottnak a MePAR esetében. Az úgynevezett retró, vagyis visszamenőleges ellenőrzéseket a korábban már kilátásba helyezett büntetés miatt nem végezte el – emlékeztetett az MVH elnöke.
Forrás : MTI
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen