Az HSBC gazdaságelemzői szerdán közreadott prognózisukban megjegyzik: a behozatal a kivitelnél is jóval nagyobb arányú csökkenése miatt a külkerdeficit többletbe váltott, sőt, a folyó fizetési mérlegadatok is egyre kedvezőbbek a második félév kezdete óta. Bár a forint gyengülése is segítette ezeket a folyamatokat, a hazai deviza leértékelődése miatt az MNB rákényszerült arra, hogy az irányadó kamatot egészen júliusig a növekedést elősegítő szintek fölött tartsa.

Jöhet a 245 forintos euró

A forint második negyedéves magára találása lehetővé tette a kamatküszöb lejjebb szállítását, amelyre az HSBC egészen addig lát még esélyt, amíg a kockázatvállalási kedv relatíve magas marad. A bankház az év végére 6 százalékos, 2010 végére pedig újra 6,5 százalékos irányadó kamatszintet prognosztizál, kiemelve, hogy a csökkentések a várakozásokkal ellentétben nem hogy gyengítenék, de még inkább erősítik a forint megítélését. Az elemzők szerint jövő év első negyedévében a jegybank újra 7 százalékra emeli majd a rátát, s a második negyedévre várt 50 bázispontos vágás után érintetlenül hagyja azt.

Az év végére 260 forintos, 2010 végére pedig 245 forintos eurót is esélyesnek tartanak az elemzők. A zöldhasút 2009 végére 173,3, 2010 végére pedig 163,3 forintra várják. 2011-ben az euró további gyengülését ugyan nem, de a dollár értékvesztését jelzik előre, az USD/HUF kurzusát pedig 162,1-re teszik.

Az HSBC devizapiaci stratégiájában továbbra is az euró/forint pozíciók tartását javasolja, egyúttal arra figyelmeztet, hogy a térséggel szembeni bizalom esetleges elpárolgása a forint gyengülésével járhat.

(2009 végére az EUR/CZK jegyzését 25,75-re, az EUR/PLN kurzust pedig 3,80-ra prognosztizálják. A koronát jó alapnak tartják a zloty longok kiépítésére, sőt, a lengyel deviza várt erősödése miatt az euró/zloty pozíciók eladását is időszerűnek tartják az HSBC stratégái.)

A bankház állampapírpiaci helyzetjelzése szerint a 10 éves államkötvények hozama az év végére 7,8 százalék, jövő év végére pedig 7 százalék lehet, míg a háromhavi dkj-kat 2009 év végén 6,1, 2010 végén pedig 4,8 százalékos hozammal kínálják majd. Az HSBC pozitív fejleménynek tartja a sikeres júliusi eurókötvény-kibocsátást, egyúttal úgy véli, az eddig igényeltnél sokkal több IMF-hitelre már nem lesz szüksége az országnak.

Oszkóék túl magasra tették a lécet?

A brit bankház is úgy véli, a júliusi áfaemelés inflációgerjesztő hatása a várakozásokon aluli maradt, így az HSBC az év végére 4,3 százalékos, 2010-re 2,9 százalékos, 2011-re pedig 2 százalékos fogyasztóiár-emelkedést prognosztizál. A brit elemzők idei évre vonatkozó inflációs előrejelzése 0,2 százalékponttal alacsonyabb a kormányzat szeptember 10-én közzétett becslésénél, s 2,1 százalékponttal alatta marad a jövő évinek.

A lakossági költés idei várható 6,5 százalékos visszaesése után jövőre további 1,8 százalékkal csökkenhet a fogyasztás mielőtt 2011-ben újra – az előrejelzések szerint akár 3 százalékkal – emelkedni kezd majd. A kormányzat idén 6,6 százalékos, jövőre 2,1 százalékos fogyasztáscsökkenést vár szeptemberi prognózisában.

Míg a pénzügyminisztérium szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2009-ben a GDP 3 százaléka körül alakulhat, a HSBC szerint ez 4 százalék is lehet, mielőtt jövőre 4,8 százalékra emelkedik. A bankház elemzői úgy vélik, a költségvetés hiánya az idén 4,1, jövőre 4,0 százalék lesz, azaz a kormányzat az HSBC szerint idén is és 2010-ben is képtelen lesz tartani az IMF-megállapodásban vállalt, az eredeti szándéknyilatkozatban közölthöz képest már felfelé módosított 3,9, illetve 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycélt.

A jelentés ennek ellenére pozitívumként tünteti fel a Bajnai-kormányzat számláján az IMF-hitelszerződés által kikényszerített fiskális reformok megvalósítását. Az elemzés megjegyzi: a nyugdíjakat, az önkormányzatok gazdálkodását, valamint a tömegközlekedést is érintő megszorítások legalább a soron következő választásokig garantálhatják a költségvetés vállalt szigorát.

Hallgatnak a munkagépek

A munkaerő-piaci helyzet is a kormányzati előrejelzéseknél rosszabb lehet az HSBC szerint; míg a kabinet 2009-ben "10 százalékhoz közelítő", 2010-ben pedig 10-10,5 százalékos munkanélküliségi rátát vár, addig a brit elemzők már az idén 10 százaléknál magasabb állástalanságot prognosztizálnak, jövőre pedig 11,2 százalékos munkanélküliséget sem tartanak elképzelhetetlennek.

A gazdasági növekedést azonban nem csak az egyre súlyosbodó belső strukturális problémák hátráltatják, de az országba irányuló hosszú távú befektetések elapadása sem segíti; az HSBC szerint a tavalyi 2,6 százalékos csökkenés után az idén 6,1 százalékkal eshet vissza a befektetési hajlandóság.

Az HSBC szerint az ipari termelés 16,8 százalékkal esik vissza az idén, jövőre azonban már 3,1 százalékkal emelkedhet. Az export idei 15,5 százalékos zuhanását az import még nagyobb arányú, 19 százalékos lemorzsolódása kíséri 2009-ben, annak ellenére, hogy a legnagyobb kereskedelmi partnerünknek számító Németországban egyre reménytelibb számok látnak napvilágot.

A Commerzbank 290-es eurót vár

A magyar valuta újbóli leértékelődésének lehetőségére figyelmeztetnek egyes elemzők – idéz a Der Standard összeállítását az MTI. Márciusi mélyrepülése óta javult a forint árfolyama az euróval szemben, de ismét sokasodnak azok a vélemények, amelyek további leértékelődéssel számolnak – írta az osztrák napilap. A német Commerzbank úgynevezett technikai elemzésében rövid- és középtávon leértékelődéssel számol, akár 290 forintos átváltási árfolyamig. Ennek ellentmondanak osztrák elemzők várakozásai, így például az Erste Banknál, ahol a magyar fizetőeszköz enyhe erősödésével számolnak, de a Commerzbank másik, londoni elemző részlegének véleménye is, amely stabilizálódással számol.

Magyar banki szakemberek viszont óvatosabbak, és újabb gyengüléstől tartanak. A cikkíró egy meg nem nevezett vezető elemzőt idéz: "Lehet, hogy az Egyesült Államokban már elmúlt a válság, de ezt mi itt nem érezzük, én gyengülésből indulok ki". Az Erste elemzőjének vélekedésével szemben budapesti vélemény szerint a makroökonómiai adatok javulása nem lesz elegendő a forint stabilizálódásához.

A lap felidézi, hogy a Moody’s új, keddi jelentése is rossz híreket hozott: a hitelminősítő szerint korai lenne még kilábalásról beszélni Magyarországon, Lettországban és Izlandon.

Forrás: Napi Online