Hírek
A kukorica talajlakó és fiatalkori károsítói, valamint az ellenük való védekezés irányelvei
A klotianidin hatóanyagot tartalmazó talajfertőtlenítők köre új termékkel bővül 2013-ban. A rovarölő szert granulátum formában tartalmazó készítmény neve Cheyenne 1 G, forgalmazója pedig a Nufarm Hungária Kft.
A pattanóbogarak (Elateridae) imágói a virág nektárjával táplálkoznak, és a kultúrnövény közelébe rakják petéiket. Szívesen választják tojásrakásra a kevésbé bolygatott, növényekkel fedett helyeket. A drótférgek teste nevüknek megfelelően erősen kitinizált, lapos. A lárvák sárgásbarna színűek, mintegy 2 centiméteresre nőnek meg és a növények földalatti részein károsítanak. Gazdasági kárt a gyökerek megrágásával okoznak, melynek következtében a növények foltokban sárgulnak, hervadnak, majd elpusztulnak. Kukoricában főként a kis pattanóbogarak lárvái károsítanak, így a mezei pattanóbogár (Agriotes ustulatus), a réti pattanóbogár (Agriotes sputator), valamint a vetési pattanóbogár (Agriotes lineatus). A tojásrakás május végétől júniusig tart, a lárvák 3–5 évig fejlődnek a talajban. A fiatal lárvák elhalt gyökereken, az idősebb lárvák friss gyökéren táplálkoznak, és ezzel tetemes kárt okozhatnak a kultúrnövényekben. |
||||
|
||||
A fent említett kártevők a talaj nedvességállapotára és hőmérsékletének változására érzékenyen reagálnak, ezért a lárvák a talajban mind vízszintes, mind függőleges irányban vándorolnak. Mindkét csoport lárvái több éves fejlődésűek, így károsításukra is elsősorban a monokultúrában termesztett növényeknél számíthatunk. A rendszeres és szakszerű talajművelés, valamint az elővetemény gyommentesítése jelentősen hozzájárul a károsítók populációjának csökkentéséhez. Amennyiben a talajvizsgálat négyzetméterenként 2–3 drótféreg, pajor előfordulását mutatja, indokolt a vegyszeres védekezés. | ||||
A többéves fejlődésű lárvákon kívül gyakori a bagolylepkék (Noctuidae) hernyóinak megjelenése is. A leggyakrabban előforduló faj az évente 2 nemzedékes vetési bagolylepke (Agrotis segetum). Az első nemzedék a nyár elején, a második szeptemberben-októberben károsít. Lárvái, a „mocskospajorok” 3–3,5 cm-re is megnövő hernyók, piszkosszürke színűek, nem szőrözöttek. A fiatal hernyók a levelek fonáki részén hámozgatnak, a fejlettebbek karéjoznak. Ha a növények gyökérnyaki részét megrágják, a növény el is pusztulhat. Az L1-es lárvastádium még nem, de az L2-es már fénykerülő, ezért elsősorban éjszaka károsítanak. |
||||
Megfelelő talajmunkával számos lárvát, illetve bábot lehet megsemmisíteni. Hatékony gyomirtással a kártevő számára kedvezőtlen körülményeket teremthetünk. A lepkék rajzásának kombinált varsás szexferomon csapdával történő nyomon követése, valamint a lárvakelés időpontjának megállapítása (Biofix módszer) szükséges a vegyszeres védekezés időzítéséhez. Amennyiben a csapdák fogási eredményei hetente 10 darabnál több lepkét mutatnak, a várható lárvakártétel ellen indokolt védekezni. A fiatal (L1-L2) lárvák május végén, június elején jelennek meg. |
||||
A kelő kukoricában gyakran okoz tetemes károkat a kukoricabarkó (Tanymecus dilaticollis). Fő tápnövénye a kukorica, de a takarmány- és cukorrépát, a zabot, a kölest, a búzát, a rozst, a napraforgót, sőt a vörös herét, a lucernát, a babot és a szóját is megrágja. A kukoricára „szegállapotban” a legveszedelmesebb. Sokszor a csíranövényt már a kelés előtt, a talajfelszín alatt felkeresi, és súlyos károkat okoz a növények kiritkításával. Főképpen éjszaka rág, nappal csak borús időben. Egyébként vagy a kukorica összesorolt levelei, vagy a növény töve körüli talajrögök alatt tartózkodik. A 2–3 leveles kukoricára akkor jelent veszélyt, ha négyzetméterenként 30–50 imágó fordul elő. Évente egy nemzedéke van, imágó alakban telel a talajban. Az imágók március végén, április elején jelennek meg a felszínen. A kukorica egyenletes kelésének biztosítása a barkókártétel mérséklésének egyik fontos feltétele. |
||||
Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) a kukorica legveszedelmesebb talajlakó kártevője. A károsítónak évente egy nemzedéke fejlődik, és tojásalakban telel át a talajban. A lárva a kukorica vetése után, májusban jelenik meg. Kezdetben a kis lárvák a kukorica hajszálgyökereivel táplálkoznak, később a gyökér bélszövetébe rágják be magukat és ott járatokat készítenek. Nagy egyedsűrűségük esetén akár teljesen le is rághatják a gyökeret. Ennek tünete az úgynevezett „hattyúnyak” kialakulása. Az amerikai kukoricabogár imágói polifágok, így különféle gyomnövények virágzatán táplálkoznak (pl.: Amaranthus retroflexus). A megtermékenyített nőstények a gyomos gabona tarlókon is raknak tojásokat. Emiatt vetésváltást követően is tapasztalhatunk lárvakártételt, akár növénydőlést is. A kártevő tojásainak eloszlása a táblán belül nem egyenletes, hanem foltszerű. |
||||
A kártevő természetes ellenségét eddig nemcsak hazánkban, de őshazájában, az amerikai kontinensen sem találták meg. Mivel a transzgenikus növények termesztése az Európai Unióban nem engedélyezett, a károsítóval szemben ellenálló kukorica hibridek vetése nem jelent védekezési alternatívát a gyakorlat számára. A védelem sarkalatos pontja a helyes agrotechnika, mivel a vetésforgó alkalmazása csökkenti a kártevők felszaporodásának esélyét, ezáltal a gazdasági kártétel kockázatát. Tehát a monokultúra, azaz a kultúrnövény önmaga utáni termesztésének kerülése az egyik legfontosabb alapelv. A 3–4 éves vetésforgó a kukoricabogár eltűnését eredményezi, mivel az áttelelt tojásokból kikelő lárvák nem találnak megfelelő táplálékot, így elpusztulnak. Fontos még a téli csapadékot megőrző okszerű talajművelés és a fajtaválasztás, mivel a rövid tenyészidejű hibridek általában kevésbé károsodnak. |
||||
A rovarölő szeres vetőmagcsávázás a talajlakó és fiatalkori kártevők nagy része (pl. kukoricabarkó, földibolhák, levéltetvek) ellen önmagában is eredményes, de sajnos a kukoricabogár lárvája ellen önmagában nem mindig elegendő. Ennek oka, hogy az inszekticid hatóanyagok elsősorban csúcsirányba áramlanak. A csávázás ezért vetésváltás után, megelőző jelleggel, illetve gyengén vagy közepesen fertőzött területeken javasolt. A lárvák kártételét a gazdasági küszöbérték alatt lehet tartani a vetéssel egy menetben adagolt talajfertőtlenítő készítményekkel. A védekezés hatékonysága nagyban múlik azon, hogy mennyi idő telik el az alkalmazás és a lárvakelés között, valamint a csapadékviszonyoktól is függ. Csapadék hiányában a hatóanyag felszabadulása is, lebomlása is lassúbb. Eddig a legjobb hatékonyságot a granulátum formulációjú készítmények engedélyezett dózisai adták. |
||||
Az utóbbi évek növényvédelmi gyakorlatában széles körben elterjedt a kukorica talajlakó károsítóival szemben a klotianidin hatóanyag. A hatóanyagot granulátum formában tartalmazó készítmények tökéletes hatásához szükséges, hogy a vetéskor helyes dózisban kijuttatott granulátumok a kukorica vetőmaggal egy szintbe kerüljenek. Ennek érdekében különösen fontos a vetőgépek és a granulátum szóró adapterek pontos beállítása a vetés megkezdése előtt. |
||||
A klotianidin hatóanyagot tartalmazó talajfertőtlenítők köre új termékkel bővül 2013-ban. A rovarölő szert granulátum formában tartalmazó készítmény neve Cheyenne 1 G, forgalmazója pedig a Nufarm Hungária Kft. |
||||
Nufarm Hungária Kft. |
Hírek
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.
2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.
Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.
Fotó: Pilisi Parkerdõ
A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.
A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.
agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.
Hírek
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.
A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.
A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.
A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.
Foto:123RF
Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.
Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.
Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.
A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.
agrotrend.hu / MTI
Hírek
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.
Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.
A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.
A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.
Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
agrotrend.hu / FM
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen