Kedden Brüsszelben bemutatott különjelentésében a revizori testület az 1987-ben létrehozott uniós programot vizsgálta, és megállapította azt is, hogy annak működése során az egyes tagállamokban általában nem folytattak le kellő szintű egyeztetést és együttműködést a szociális tevékenységek más kulcsfontosságú résztvevőivel.
    
Az Európai Számvevőszék jelentését ismertető magyar tag, Halász Gejza Zsolt elmondta, az egyik fő probléma az, hogy a karitatív munkában sok szervezet vesz részt, amelyek munkáját nemzeti szinten koordinálják, de a hiteles könyvelést sokszor nem könnyű megoldani.
   
Ennek mindazonáltal nem a csalási szándék az oka, hanem elsősorban az, hogy a programokat önkéntes vállalkozók bonyolítják le – tette hozzá.
   
Az EU az 1986/87-es rendkívül hideg telet követően alkotta meg a szóban forgó programot, amelynek keretében az unió által felvásárolt készletekben rendelkezésre álló mezőgazdasági termékeket jótékonysági szervezeteknek adják át, hogy azok a rászorulók között ingyenesen szétoszthassák. Az Európai Bizottság statisztikái szerint a 27 uniós tagállamban mintegy 80 millióan minősülnek "szegénység által fenyegetettnek" (Magyarországon 1,31 millióan), közülük 13 millióra teszik azok számát, akik részesültek ebből a segélyből.
   
A tagországok a programban önkéntes alapon vesznek részt. A jelenleg részt vevő 18 tagállam – köztük Magyarország – a költségvetést a tavalyi 307 millió euróról 2009-ben 500 millió euróra növelte. Időközben ugyanis az uniós agrárpolitika változásai nyomán jelentősen csökkentek az intervenciós készletek, és a szétosztandó termékek körülbelül 85 százalékát immár a piacon kell megvásárolni.
   
Az elosztási láncban több ezer, jobbára önkénteseket foglalkoztató szervezet vesz részt.
   
A vizsgálat nyomán a számvevőszék megállapította, hogy a program elsősorban szociális célt szolgál, és bár az agrárkészletek felhasználása miatt eddig a mezőgazdasági költségvetésből finanszírozták, meg kell fontolni, hogy továbbra is ez-e a megfelelő forrás a finanszírozására. "Az az alapvető kérdés, hogy a jövőben miből finanszírozzák a programot" – szögezte le Halász Gejza.
    
A tagállamokat a számvevők szerint arra kell bátorítani, hogy az érintett szervek közötti együttműködés növelése érdekében a programot integrálják a szociálpolitikai keretbe.
   
Megállapította a jelentés azt is, hogy "a hatályos rendelkezések a szétosztandó termékek körét az uniós felvásárlási körbe tartozó termékekre korlátozzák, a teljes elosztási láncban alkalmazott eljárások pedig eltérő bánásmódhoz vezetnek, hiszen személyenként eltér az az élelmiszermennyiség, amelyben a végső kedvezményezettek részesülnek". Ezért "a segélyezésre fordított élelmiszerek változatosságának, egymást kiegészítő jellegének és tápértékének növelése érdekében felül kell vizsgálni a szabályozást, illetve gondoskodni kell arról, hogy a segélyezetteknél hasonló feltételek alkalmazásával, jobban érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve".
   
A számvevők hiányosságokat tártak fel az irányítási és monitoring eljárásokban is, és úgy vélték, hogy a pénzforrások tagállamok közötti elosztásánál alkalmazott módszerek nem tükrözik a valóságot. Megállapították azt is, hogy az egyes tagállamokban alkalmazott közbeszerzési eljárások igen eltérőek, ezért "pontosabban meg kell határozni a rászorulóknak szánt élelmiszerek közbeszerzésének jogalapját és végrehajtási szabályait".
   
Halász Gejza az MTI-nek elmondta azt is, a számvevőszéknek az a tapasztalata, hogy az ilyen jellegű különjelentések ajánlásait, tapasztalatait az uniós intézmények figyelembe veszik további munkájukban. Mint mondta, az Európai Bizottság a mostani jelentésről folytatott egyeztetésben is nagymértékben együttműködőnek bizonyult, és a a számvevői testület e témában maga mögött tudhatja az Európai Parlament támogatását is.

Forrás: MTI