Vidra Tamás elmondta: az ősi magyar háziállatként számon tartott szürkemarha állománya néhány évtizede már alig ötszázas létszámra csökkent, azóta a nemzeti parkok gondot fordítottak a szaporításukra, így már 6.000-7.000-re duzzadt a számuk.
    
A Nagykáta melletti, 600 hektáros, a nemzeti parkhoz tartozó Nyik-réten sok a védett növény, ezek megóvására terelték most el a marhákat a Tápióvidék másik legelőjére. Ott másfél hónapig legeltetik az állatokat, ez idő alatt a nagykátai gyep megerősödhet. Novemberben visszaterelik a marhákat eredeti helyükre és ott is teleltetik át őket.
   
A szürkemarha évszázadokon át értékes exportcikk volt, az állatokat több száz kilométeren át terelték a hajdúk a különféle nyugat-európai piacokra. Ezt a hagyományt idézték most fel a Tápiómentén, ahol három-négy óra alatt tette meg a gulya az utat ostort pattogtató lovasok közreműködésével. Az út nagyobb része a tarlókon át vezetett, ám Tápiógyörgyén a falun keresztül a Dózsa György úton ballagtak át az állatok. Az akció nagy közönségsikert aratott, ilyenkor ide tódulnak a környékbeliek, és turisták is érkeznek, hogy szemtanúi lehessenek a múltidéző látványosságnak.
   
A szürkemarha húsát ismét egyre többen fedezik fel, mert zsírszegény és tápanyagokban gazdag, ezért a vendéglők szívesen veszik fel kínálatukba – hívta fel rá a figyelmet Vidra Tamás.

Forrás: MTI