Közölte: az idei szüret minőségében jónak ígérkezik, ám mennyiségében a tavalyinál kevesebb, 3,0-3,5 millió hektoliter bor kerülhet a pincékbe. Az úgynevezett átmenő készlet, amely a pincékben van, mintegy 600-800 ezer hektoliterrel több a szokásosnál. De nem haladja meg a 2,5 millió hektolitert.
    
Annak érdekében, hogy a meglévő készleteket csökkenteni lehessen, mintegy százezer hektoliter idei bor lepárlására tett javaslatot a HNT. A lepárlás lehetőségét várhatóan már a közeljövőben rendeletbe foglalja az agrártárca.
   
Emellett a szakértők dolgoznak azokon a jogszabályi módosításokon, korszerűsítéseken is, amelyek lehetővé teszik a borfeldolgozók számára, hogy saját termékeiket az eddiginél könnyebben értékesíthessék, nagyobb teret kapjanak a termelői borkimérések.
   
A minőség garantálása érdekében pedig azt tervezik, hogy az 500 hektoliter mennyiség alatt, a bort előállítók első négy tételének minősítése ingyenes lesz. Mindemellett a versenyképesség javítása érdekében marketing akciókra is készülnek a borászok, azaz szeretnék, ha több magyar bor fogyna az úgynevezett harmadik piacokon, illetve belföldön.
   
Horváth Csaba sérelmezte ugyanakkor azt, hogy a pénzintézetek nem segítik a borászokat kellő mértékben, azaz a szőlőtermelőknek nincs elég saját forrásuk, és gyakorlatilag nem jutnak hitelhez.
   
A XXXI. Országos Borverseny díjkiosztóján részt vett Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, aki – üdvözölve a díjkiosztó résztvevőit – arról beszélt, hogy a borász szakma az utóbbi időben nagyon sokat változott. A magyar borok ugyanis egyre versenyképesebbek a világban.
   
Továbbá jól eső érzéssel nyugtázta, hogy az uniós borreform kapcsán a magyar borászok nem vesztesei lettek az átalakításnak, hanem lényegében Magyarország a legtöbb dologban sikeresen lobbizott a saját érdekei védelméért.
   
A XXXI. Országos Borversenyre 112 bortermelő 334 mintát nevezett. A mintákból 39 nyert arany, 60 pedig ezüst érmet.

Forrás: MTI