A versenyhatóság elemzésének összefoglalója szerint – amelyet kedden kapott meg az MTI – hosszabb távon a mezőgazdaságban is a piaci kényszerekhez való rugalmas alkalmazkodás garantálhatja mind az ágazat versenyképesebbé válását, a fogyasztók és a társadalom jólétét.
    
A GVH meggyőződése, hogy az élelmiszer piacokon a verseny nem akadálya a versenyképességnek, hanem éppen annak egyik forrása.
   
Tavaly az agráriumon belül négy területet részesített kiemelt figyelemben a GVH. A meggy, a dinnye és a léalma alacsony felvásárlási árai belföldön okoztak komoly feszültségeket. Uniós szinten is problémát okozó tejpiaci válság szintén érzékenyen érintette a magyar piaci szereplőket.
   
Az említett ügyekben azonban versenyhivatali eljárások nem indultak. Ennek fő oka az volt, hogy nem lehetett olyan körülményeket igazolni, olyan bizonyítékokat találni, amelyek alapján valószínűsíteni lehetett volna, hogy a felvásárlók, illetve kereskedők kartellbe tömörültek volna, vagy visszaéltek a piaci erőfölényükkel.
   
A mezőgazdasági ügyeken túl 2008-ban a versenyhatóság öt eljárást folytatott kiskereskedelmi láncok ellen, amelyekben az általuk alkalmazott beszállítói szerződések kikötéseit vizsgálta meg. A kereskedelmi törvényen alapuló eljárásokban az érintett kereskedelmi vállalatok – elébe menve az esetleges marasztalásoknak – kötelezettséget vállaltak arra, hogy a GVH által a kereskedelmi törvény rendelkezéseit valószínűleg sértő és emiatt a hatóság által kifogásolt kikötéseiket elhagyják, és azokat a jövőben nem alkalmazzák a szerződéseikben.
   
Az élelmiszer termékpályákat érintő panaszok és bejelentések vizsgálatai alapján a következő fontosabb tapasztalatok adódtak:
egyes vállalkozásoknak és iparági szövetségeknek téves várakozásaik vannak a piaci alkalmazkodási folyamatok során jelentkező feszültségek versenyjogi kezelhetőségét illetően.
   
Az aszimmetrikus tárgyalási pozíció létezik ugyan, de a vizsgálatokban látott szerződések alapján nem jellemző a szerződéses feltételek nagy mértékű azonossága. Továbbá az ellenszolgáltatás nélküli szerződéses feltételek a kereskedelmi láncok gyakorlatából kiiktathatók voltak. Így szigorúbb beavatkozásra nem volt szükség.
   
A GVH álláspontja szerint a versenyhatóságok az agrárvertikum szereplői között a jövedelemelosztásban tapasztalható egyenetlenségeket, vagy a kereslet és kínálat eltéréseiből fakadó piaci feszültségeket versenyjogi eszközökkel nem lehet kezelni. Az agrárszektorban az ágazati szabályozás ezért előnyt élvez az általános versenyjogi megközelítéssel szemben.
   
A termékpályát jellemző mélyreható problémákat a versenyhatóság szerint a vállalkozások piaci igényekhez való alkalmazkodási folyamatainak felgyorsításával, a piacorientáció javításával lehet csak csökkenteni. Kellő körültekintést és óvatosságot kíván azonban minden olyan állami beavatkozás – például kiskereskedelem viselkedésére vonatkozó külön szabályozás – alkalmazása, amely csupán egy adott állam területén kényszeríthető ki.
   
Fennáll ugyanis a veszélye – a GVH szerint -, hogy egy szigorúbb szabályozás éppen a külföldi tranzakciókkal könnyen bonyolítható import arányának növelésére ösztönöz, s végül hazai szerződőket érinti végül hátrányosan. Erre egyébként Sólyom László köztársasági elnök is felhívta a döntéshozók és a piaci szereplők figyelmét, amikor az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldte a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvényt.
   
Nem helyes olyan illúziókat táplálni, hogy – az egyébként kicsi, s a nemzetközi piaci mozgásoknak jobban kitett – magyar piacon ezeket a gondokat a piaci szereplők helyett az állam meg tudja oldani. Az EU-hoz tartozás ténye ugyanis gátat szab a piacvédelmi intézkedéseknek.
   
A GVH álláspontja szerint a mezőgazdaságban is a piaci kényszerekhez való rugalmas alkalmazkodás garantálhatja mind az ágazat versenyképesebbé válását, mind a magyar fogyasztók és társadalom jólétét. A versenyhatóság szerint az élelmiszer piacokon sem akadálya a verseny a versenyképességnek, hanem éppen annak egyik forrása.
   
A fentiektől következően a következően a GVH javaslatot tett az élelmiszer ágazatot érintő valós gondok megoldásának segítésére: így kezdeményezi többek között a versenytörvényt kiegészítő csoportmentesülési rendszer finomítását, illetve korrigálhatónak látja a kereskedelmi törvény jelentős piaci erejű kereskedőkre vonatkozó rendelkezéseit is. Továbbá a versenyhatóság egyértelműbbé tudja tenni, melyek azok a szerződéses kikötések – például a kiskereskedelmi tovább-eladási árak beszállítók általi maximálása -, amelyek esetén nincsenek versenyjogi aggályok – tartalmazza a közlemény.
   
Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága tavaly szeptemberében kérte fel a GVH-t, hogy elemezze a 2008-as terményfelvásárlási folyamatokat. A tanulmány elkészült, annak megállapításait a GVH kedden ismertette a Mezőgazdasági Bizottság tagjaival.

Forrás: MTI