A bizottság elnöke a GVH éves beszámolójának értékelése kapcsán kiemelte: a hivatal tevékenysége teljesen megfelel a magyar és az uniós törvényi szabályozásnak, azonban a törvények alapját jelentő szabadpiaci közgazdasági elmélet a gazdasági válság miatt megbukott. Rámutatott: a teljes szabadpiaci verseny biztosítása nem a verseny tisztaságához, hanem monopóliumok kialakulásához vezetett, amelyek tisztességtelen árakat kényszerítettek a termelőkre és a fogyasztókra is.
    
Nagy Zoltán, a GVH elnöke a keddi ülésen rámutatott: nem szabadpiaci versennyel van a probléma, hanem a nem megfelelő törvényi szabályozással, valamint a hivatal a fogyasztók érdekeit védi, nem pedig a termelőkét vagy a kereskedőkét. A mezőgazdasági bizottság 11 igen és 10 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a Gazdasági Versenyhivatal tavalyi beszámolóját.
   
Font Sándor hangsúlyozta: a szabadpiaci verseny a mezőgazdaságban önköltségi ár alá szorította a felvásárlási árakat, így számos ágazatból kivonulhatnak a termelők, mind gazdaságilag, mind társadalmilag jelentős károkat okozva.
   
A bizottság elnöke úgy érvelt, mivel a mezőgazdaságban a tőke és a szaktudás mellett a természeti adottságok is meghatározó szerepet játszanak, ezért nem lehet szabadpiacon versenyeztetni egy dús legelővel rendelkező brit tejtermelőt egy olyan magyar gazdával, akinek magának kell füvet vetnie és locsolnia.
   
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke a keddi ülésen szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a GVH törvénykövető eljárásai sok esetben nem kedveznek a magyar mezőgazdaságnak, mivel például a pár évvel ezelőtti magyar "tojáskartellezési" eljárás után 40 százalékkal nőttek a tojásárak Magyarországon, a magyar tejtermelők pedig teljesen kiszorultak a piacról. 
   
Az ülésen Demendi László (MSZP) is kiemelte, hogy nem tökéletes a jelenlegi versenyjogi szabályozás, mivel egy termék árának csupán 10 százaléka jut a termelőre, míg a kereskedők az ár 70 százalékával rendelkeznek.

Forrás: MTI