Agrárgazdaság
Bioerőművet avattak Szakolyban
Felavatták Magyarország első zöldmezős beruházásban épült bioerőművét a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakolyon csütörtökön.
Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a létesítmény átadásán példaértékűnek nevezte a 14 milliárd forintos költségből épült, 20 megawatt teljesítményű üzem létrehozását, kiemelve, hogy a fejlesztés az energetikai és környezetvédelmi célok mellett a mezőgazdaság szerkezetátalakítását is elősegíti.
Az 55 dolgozót foglalkoztató bioerőművet faaprítékkal, fűrészüzemi és mezőgazdasági hulladékokkal fűtik, s az energianövények termesztésével mintegy 200 agrárvállalkozónak teremtenek munkahelyet. Emellett az úgynevezett hulladékhő hasznosítására 35 hektáros kertészetet hoznak majd létre, további 250 környékbeli lakosnak biztosítva rendszeres foglalkoztatást.
A szakolyi bioerőművet a Dél-Nyírségi Bioenergia Művek (DBM) Zrt. működteti, amelynek fő tulajdonosa 62 százalékos arányban – mint fejlesztő társaság is – a magántőkéből alapított Liget Kft. Résztulajdonos továbbá a Tohoku Epco, Japán egyik legnagyobb áramszolgáltatója, valamint a Gea Egi Zrt., a magyar energetika egyik legismertebb mérnöki intézménye, és a Vis Zrt. Az utóbbi két cég az építési munkák fővállalkozója is volt.
A 14 milliárd forintos beruházás finanszírozását a Magyar Fejlesztési Bank és a K&H Bank szindikált hitele biztosította, 50-50 százalékos kockázatvállalással. A kormány a munkahelyteremtéshez 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott.
Az erőmű tüzelő anyagának előállítására a térségben megalakult a Tisza Szövetkezet, amely 7.000 hektáron telepít energianövényeket. Derzsi Mihály, a szövetkezet elnöke az MTI-nek elmondta: 500 hektáron már megtörtént a telepítés, amelyet – szerinte – a létesítmény mostani avatása felgyorsít a régióban. Hozzátette: nemcsak Szakoly körzetében, hanem a magyar-román határon túl, Érmellék és Szatmár környékén is telepíteni szándékoznak fűz- és nyárfaerdőket.
Az elnök arról is szólt, hogy az üzemben 5.000 tonna biohamu is keletkezik, amelynek hasznosítására most készülnek a tervek, a mezőgazdasági területekre szeretnék kijuttatni, tápanyagként a humuszképződés elősegítésére.
Derzsi Mihály tájékoztatott arról is, hogy a 35 hektáros, az erőmű hőjét hasznosító kertészet létrehozására külön vállalkozói csoport alakul. Az üvegházas kertészetben zöldségfélét termesztenek majd, ami már most biztos piaci megrendelésekkel rendelkezik. A kertészetben mintegy 250 ember foglalkoztatását tervezik a jövő évtől.
Az 55 dolgozót foglalkoztató bioerőművet faaprítékkal, fűrészüzemi és mezőgazdasági hulladékokkal fűtik, s az energianövények termesztésével mintegy 200 agrárvállalkozónak teremtenek munkahelyet. Emellett az úgynevezett hulladékhő hasznosítására 35 hektáros kertészetet hoznak majd létre, további 250 környékbeli lakosnak biztosítva rendszeres foglalkoztatást.
A szakolyi bioerőművet a Dél-Nyírségi Bioenergia Művek (DBM) Zrt. működteti, amelynek fő tulajdonosa 62 százalékos arányban – mint fejlesztő társaság is – a magántőkéből alapított Liget Kft. Résztulajdonos továbbá a Tohoku Epco, Japán egyik legnagyobb áramszolgáltatója, valamint a Gea Egi Zrt., a magyar energetika egyik legismertebb mérnöki intézménye, és a Vis Zrt. Az utóbbi két cég az építési munkák fővállalkozója is volt.
A 14 milliárd forintos beruházás finanszírozását a Magyar Fejlesztési Bank és a K&H Bank szindikált hitele biztosította, 50-50 százalékos kockázatvállalással. A kormány a munkahelyteremtéshez 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott.
Az erőmű tüzelő anyagának előállítására a térségben megalakult a Tisza Szövetkezet, amely 7.000 hektáron telepít energianövényeket. Derzsi Mihály, a szövetkezet elnöke az MTI-nek elmondta: 500 hektáron már megtörtént a telepítés, amelyet – szerinte – a létesítmény mostani avatása felgyorsít a régióban. Hozzátette: nemcsak Szakoly körzetében, hanem a magyar-román határon túl, Érmellék és Szatmár környékén is telepíteni szándékoznak fűz- és nyárfaerdőket.
Az elnök arról is szólt, hogy az üzemben 5.000 tonna biohamu is keletkezik, amelynek hasznosítására most készülnek a tervek, a mezőgazdasági területekre szeretnék kijuttatni, tápanyagként a humuszképződés elősegítésére.
Derzsi Mihály tájékoztatott arról is, hogy a 35 hektáros, az erőmű hőjét hasznosító kertészet létrehozására külön vállalkozói csoport alakul. Az üvegházas kertészetben zöldségfélét termesztenek majd, ami már most biztos piaci megrendelésekkel rendelkezik. A kertészetben mintegy 250 ember foglalkoztatását tervezik a jövő évtől.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok