Hírek
A vidékfejlesztési támogatások jövőjéről is tárgyaltak az uniós agrárminiszterek
Magyarország üdvözlendőnek tartja az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) keretében a 2014-től kezdődő időszakra a vidékfejlesztésre vonatkozóan javasolt társfinanszírozási arányokat, mert azok a jelenleginél magasabb uniós finanszírozással teszik lehetővé a kevésbé fejlett régiók, a fiatal gazdák, a közösségi beruházások, az együttműködés és a helyi közösségek fejlesztésére szolgáló programok (LEADER) támogatását.
Egyebek között ezt az álláspontot fejtette ki Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára az uniós tagországok mezőgazdasági minisztereinek hétfői luxembourgi találkozóján.
A ülés egyik napirendi pontjának keretében a miniszterek a készülő KAP-reform témakörén belül a vidékfejlesztésre vonatkozó rendelettervezetet vitatták meg. A dán elnökség előzetesen feltett kérdései alapján a tagállamok képviselői a társfinanszírozásról, illetve a vidékfejlesztésre fordítható támogatások "zöldítéséről" fejtették ki álláspontjukat.
A magyar delegáció tájékoztatása szerint Czerván György az utóbbival kapcsolatban az ülésen azt jelezte: Magyarország elvben támogatni tudja, hogy a 2014-2020 közötti időszakban a vidékfejlesztésre fordítható források 25 százalékát környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedésekre kell felhasználni, hiszen hazánk már a jelenlegi időszakban is ilyen célra használja fel a támogatások közel negyedét.
A luxemburgi tanácsülésen az EU jelenleg soros elnöksége, Dánia bemutatta a KAP-reform jogszabályainak állásáról szóló jelentését. A magyar értékelés szerint a legkomolyabb előrelépést a közvetlen támogatások zöldítése tekintetében sikerült elérni: várhatóan egy, a tagállamok és a termelők számára egyaránt rugalmas szabályozás fog kialakulni az eredeti bizottsági javaslat keretein belül. A tagországok mindazonáltal még ebben a kérdésben is messze vannak a közös állásponttól.
A vidékfejlesztésre, a közös piac szervezésére és a horizontális rendeletre vonatkozó további előterjesztéseknél a dán elnökség a fontosabb politikai kérdések beazonosítására törekedett.
Az említett témák megoldása a ciprusi elnökségre marad, akárcsak az Európai Parlamenttel történő egyeztetések megkezdése.
A miniszterek elfogadták a 2012-15-ig tartó időszakra vonatkozó állatjóléti stratégiáról, illetve az állatok szállítás alatti védelméről szóló közös következtetéseket. Ezekben kiemelik az állatjóléti intézkedések tudományos alapra helyezésének fontosságát, míg az állatszállítások esetében további állatjóléti útmutatók kidolgozására szólítják fel az Európai Bizottságot.
A találkozón az Európai Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre hatályba lép a sertések védelméről szóló irányelv. Az előre jelzett adatok alapján 9 tagállam nem tudja teljesíteni a vemhes kocák csoportos tartására előírt uniós követelményeket 2013. január 1-jén, ellenük kötelezettségszegési eljárást indít majd a bizottság.
Czerván György jelezte, hogy a magyar sertéstartó telepek több mint 90 százaléka már most is megfelel az új állatjóléti előírásoknak, így Magyarország számára semmiféle gondot nem jelent majd a jövő évi teljes körű átállás.
Foglalkoztak a miniszterek az antimikrobiális rezisztencia (a gyógyszereknek ellenálló baktériumok) hatásait tárgyaló, közös uniós állásfoglalás-tervezettel. A dokumentum rendkívül sürgető feladatnak nevezi a problémakört, és további lépéseket javasol mind az uniós tagállamok, mind az Európai Bizottság számára, tekintettel arra, hogy Európában évente mintegy 25 000 ember halála vezethető vissza erre a problémára. A dokumentum a nemzetközi együttműködés szükségességének hangsúlyozása mellett kiemeli az egészségügyi és állategészségügyi szektor szorosabb együttműködésének fontosságát is. A tervezetet az agrárminiszterek hétfőn egyhangúan támogatták, így az egészségügyi miniszterek pénteki találkozóján el is fogadhatják.
Beszámolt Czerván György arról is: az áprilisi tanácsülést követően Lengyelország és Litvánia a mostani tanácskozáson újra felvetette, hogy a nehéz tejpiaci helyzet miatt indokolt lenne, hogy az Európai Bizottság piaci intézkedéseket léptessen életbe. Elsősorban az export-visszatérítések újbóli alkalmazása mellett érveltek, azonban javasolták a referenciaárak és az intervenciós árak felülvizsgálatát is.
A lengyel-litván felvetést támogatta Spanyolország, Lettország, Belgium, Portugália, Szlovénia, Bulgária és Magyarország. Ausztria az export-visszatérítések bevezetését nem tartja jelen helyzetben szükségesnek, azonban a referenciaárak felülvizsgálatát szintén támogatta.
Az Európai Bizottság képviselője megerősítette, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci változásokat. Megítélése szerint alapvetően szezonális áringadozásról van szó, amelyet az is megerősít, hogy hét tagállamban három hét óta újra emelkednek az árak. Az exportált mennyiségek nem csökkentek, az exportértéknek pedig kedvez a gyenge dollár-euró árfolyam is. Jelen helyzetben a bizottság nem tartja indokoltnak a kezdeményező tagállamok által javasolt piaci beavatkozásokat, de továbbra is kiemelt figyelmet fordít erre a piacra.
Forrás: MTI
Hírek
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.
2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.
Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.
Fotó: Pilisi Parkerdõ
A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.
A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.
agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.
Hírek
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.
A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.
A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.
A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.
Foto:123RF
Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.
Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.
Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.
A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.
agrotrend.hu / MTI
Hírek
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.
Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.
A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.
A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.
Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
agrotrend.hu / FM
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek9 év telt el a létrehozás óta
Talajélet javítására specializált készítményt kellett kivonni a forgalomból
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen