A globális pénzügyi válság nyomán kialakult gazdasági recesszió bár érezteti hatását a magyar mezőgazdaságban is, az ágazat piacai lényegében megmaradtak, sőt, egyes területeken még a kereslet is növekedett. Ez utóbbira példa, hogy a magyar élőállat-export az utóbbi hónapokban soha nem látott mértékben lendült fel Európa keleti régióinak irányába.
    
Az agrárkormányzatnak az elmúlt 3 hónapban – elsősorban a Magyar Fejlesztési Bankra (MFB) támaszkodva – sikerült biztosítania és zökkenőmentessé tennie az ágazat finanszírozását, amelyet nagy eredménynek tartanak mind az ágazat irányítói mind pedig a gazdálkodók. A különböző fejlesztésekhez kapcsolódó hitellehetőségek, bankgarancia és a különböző ágazati forgóeszköz-hitelek – gabona, TÉSZ – jelentős segítséget nyújtanak az ágazatnak, hogy működéséhez biztosítsa a szükséges pénzügyi forrásokat.
   
Így minden jel arra mutat, hogy – amint azt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter többször is megfogalmazta – a magyar agrárium az ország gazdasági válságból való kilábalásának egyik jelentős segítője lehet. Ezt alátámasztják az agrártárca által számszerűsítve még nem publikált – de sokat hivatkozott – adatok, amelyek az idei évben is a múlt évihez hasonló teljesítményt várnak a magyar agráriumtól.
   
A múlt évben az ágazat több mint 5 milliárd eurós exportot és csaknem 2 milliárd eurós pozitív szaldót tudott felmutatni. A mérleget készítő agrárvállalkozások együttes ágazati eredménye 100 milliárd forint körül mozgott. A szakértők ugyanilyen összegűre teszik az agrárium összes többi szereplőjének tavalyi nyereségét.
   
Továbbra sem sikerült ugyanakkor megoldani a válságos, már-már katasztrófával fenyegető tejpiaci helyzetet. Ez a jelenség azonban nemcsak Magyarországot sújtja, valamennyi európai országban jelen van, és azt főként az unió jelentős agrártermeléssel bíró országaiban érzik elsősorban.
   
A csökkenő tejfelvásárlási árak több magyar szakértő szerint is felvillantják azt a rémképet, hogy Magyarország esetleg a későbbiekben – amennyiben a tejelő szarvasmarhák száma továbbra is jelentős mértékben csökken – tejimportra szorulhat. Helyzetük javításáért a magyar gazdálkodók bel- és külföldön egyaránt tüntettek a nyár elején. Piaci pozícióikon viszont a demonstráció sem változtatott. 
   
Nem történt előrelépés az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer, az SPS bevezetésének ügyében sem. Továbbra is bizonytalan, hogy Magyarországon mikor lehet ezt az unió 17 – jórészt Magyarországnál fejlettebb – államában alkalmazott támogatási szisztémát használni Magyarországon.
   
A rendszer bevezetését néhány hete több agrár-érdekképviselet és szakmai szervezet, valamint a Magyar Agrárkamara közös állásfoglalásban sürgette a kormánynál. Mondván: a rendszer bevezetése biztonságot nyújtana 2013-ig – a mostani uniós költségvetési időszak végig – a gazdálkodóknak, ugyanis a támogatásokkal így évekkel előre kalkulálni lehetne.
   
Sólyom László köztársasági elnök a rendszer bevezetését lehetővé tévő törvényt normakontrollra az Alkotmánybírósághoz (AB) küldte. Az AB azonban még nem döntött az ügyről, és így vélhetően meghiúsul az SPS jövő év eleji bevezetése Magyarországon. Az SPS-re való átállást ugyanis ehhez Magyarországnak legkésőbb augusztus 1-jéig jeleznie kell az uniónak. Az unió által elfogadott és jóváhagyott támogatási rendszer viszont 1 évig nem változtatható.

Forrás: MTI