Az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének elődjét, az Agrobiológiai Intézetet 1949-ben hozták létre. Székhelyéül Martonvásárt – az 1268 óta vásáros helynek számító Villa Forum Martinit, azaz Márton Vására települést -, azon belül pedig a gróf Brunszvik család egykori kastélyát jelölte ki az akkori kormány. Az intézmény 1953 óta a Magyar Tudományos Akadémiához tartozik,  annak meghatározó intézménye.
    
A közelmúltban ünnepelte hatvanadik "születésnapját", amelyen konferencia keretében számoltak be az intézmény szakemberei a hat évtized alatt elért eredményekről. Egyebek között arról, hogy a 60 év alatt a Magyarországon minősített martonvásári (Mv), saját nemesítésű hibridkukoricák száma meghaladta a százat, a kooperációs – más intézményekkel közösen előállított – hibrideké pedig az ötvenet. Az intézet kukoricái közül 50 kapott elismerést Európa több országában. A hibridek hazai vetésterülete meghaladta a 20 millió hektárt, Magyarországon kívüli pedig 12 millió hektáron termesztik a martonvásári és a közös hibrideket.
   
Az intézet búzanemesítési programja is sikertörténet. Hatvan év alatt 76 új őszi búzafajtát állítottak elő a martonvásári kutatók, közülük 33-at az utóbbi évtizedben. Napjainkig összesen 15 millió hektáron termesztették az Mv-búzákat, amelyek jelenleg is a hazai vetésterület több mint felét foglalják el. De keresettek külföldön is: 10 országban kaptak állami elismerést, azaz tették lehetővé ottani köztermesztésüket. Elismertségüket jelzi, hogy az egyik intézeti nemesítésű búza még a gabona nagyhatalomnak számító Kanada fajtaszortimentjébe is bekerült.
   
A kutatómunkát jelentősen segíti az 1972-ben létesített fitotron, az az összkomfortos szabályozott növénynevelő rendszer, amelynek ötven kamrájában előállíthatók a Föld bármely részének időjárási körülményei. A kamrákban  szabályozni lehet a fényt, a hőmérsékletet, a páratartalmat, gyakorlatilag minden olyan tényezőt, amely fontos a növények fejlődéséhez, növekedéséhez. Az intézet fitotronmetodikai és technikai eredményeinek elismeréseként Martonvásáron jött létre az Európai Unió Közép-Európára kiterjedő, regionális szintű képzési és kutatási központja.

Alcím: Hő- és aszálytűrés       
   
   
És hogy mi az intézet sikereinek kulcsa? Bedő Zoltán igazgató szerint az, hogy mindig rugalmasan tudott alkalmazkodni az agrárgazdaság igényeihez, lépést tartani a világ tudományos eredményeivel. Volt idő, amikor a nemesítőknek például a gépi arathatóság, a nagy termőképesség követelményének kellett megfelelniük, napjainkban pedig a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozása, valamint az egészséges táplálkozással kapcsolatos igények kielégítése, a fehérjeminőség javítása "adja fel a leckét" a kutatóknak.
   
A minőségi búzatermesztés érdekében életre hívott Pannon-búzaprogram részese a martonvásári kutatóintézet is. A program alkotóinak az volt a céljuk, hogy a Magyarországon termett búza, az abból készült termékek minél nagyobb hányada az eddigieknél jobb és egyenletesebb minőségben, tanúsítvánnyal kerüljön a kül- és a belpiacra, többlet jövedelmet biztosítva a programban részt vevőknek.
   
A programba a standard és a Pannon prémium kategóriában több Mv-búza is bekerült. A prémium kategória búzái a magas fehérjetartalom mellett kiváló fehérjeminőséggel párosulnak, exportpiaci célokra is alkalmasak.
   
A búzatermesztők legfőbb követelményként most a szárazság- és aszálytűrést fogalmazzák meg, ami érthető, hiszen az utóbbi évtizedben a harmadik aszályos évét éli meg a hazai búzaágazat. A csapadékhiánynak – úgy tűnik – a korai, szálkás típusú fajták,  köztük az ilyen típusú Mv-nemesítvények tudnak leginkább ellenállni, mivel jobb a szárazságtűrő képességük és nagyobb ezerszem tömeggel takaríthatók be – hívta fel a figyelmet Bedő Zoltán.
   
Az aszály- és a hőtűrés vizsgálata jelenleg az egyik központi témája a martonvásári szakembereknek. A szárazságtűrést európai uniós pályázat alapján, egy francia konzorcium keretein belül, Európa élvonalbeli tudósaival közösen kutatják. A fitotronban egyebek között olyan vizsgálatokat is végeznek, amelyek során magas hőhatásnak teszik ki a növényeket, hogy megtalálják azokat a fajtákat, géneket, amelyeknek jó a hőtűrő képességük.
   
Az intézet nem csak kutatóbázis, hanem igazi tudományos műhely is, ahol a tapasztalt szakemberek mellett egyre több fiatal kutató dolgozik.

Forrás: MTI