Agrárgazdaság
Megkezdődött az árpa aratása
Az ország déli területein megkezdődött az árpa aratása – tájékoztatott a Magyar Agrárkamara.
A köztestület közleménye szerint Szentes környékén elindultak az első kombájnok. Az aszály miatt az árpa aratása azonban vegyes kilátásokkal kezdődött.
A dél-dunántúli gazdálkodók – akik néhány nap múlva szintén aratnak – viszont jobb eredményekre számítanak. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) adatai szerint az árpa termésátlaga 2-4 tonna között lehet hektáronként az országban.
Az agrárkamara szerint azt viszont még egyik gazdálkodó sem tudja, mennyiért adható majd el idén a gabona. A felvásárlók kivárnak, ahogy a termelők is. A gabona ára ugyanis Magyarországon és a szomszédos országokban is jelentősen ingadozik.
Két hete még féléves csúcsot döntöttek a tőzsdei – augusztusra, szeptemberre szóló – kötések. A búza ára csaknem elérte a tonnánkénti 42 ezer forintot. Aztán ahogy esni kezdett az eső, és jöttek a kedvezőbb európai, amerikai hírek, úgy esett vissza a tonnánkénti ár 37-38 ezer forint körüli értékre.
Április elejéig a terméskilátások az őszi gabonafélékből igen kedvezőnek mutatkoztak, repcéből is a tavalyi évhez hasonló hozamra számítottak, a kifagyás is a vártnál jobban alakult, összesen csak 2 ezer hektár volt.
Március elejétől június elejéig azonban nem, vagy alig hullott csapadék. A szokásos hőmérsékletet jóval meghaladóan meleg volt, aminek következtében csaknem az egész ország területét aszály sújtotta. Ez a növénytermesztési ágazat terméskilátásait rendkívüli mértékben csökkentette. Az agrárkamara becslése szerint a kalászosok várható terméskiesése a tavalyi terméshez viszonyítva országos szinten meghaladja a 30 százalékot.
Az agrárkamara szerint a kialakult helyzet miatt több ezer termelő és mezőgazdasági foglalkoztatott jövedelme, munkája kerülhet veszélybe. Az elemi károk következtében sem bevétel, sem idénymunka nem lesz, a feldolgozó üzemek várhatóan alapanyaghiánnyal fognak küszködni. Így a kialakult helyzet már nem csupán termelési és piaci kérdés, hanem jelentős foglalkoztatási és szociális probléma is – vélik az agrárkamarai szakértők.
A GOSZ szerint Magyarországon a vetésterület, így a kalászosoké is, lényegében állandónak tekinthető, 1,6-1,7 millió hektár között mozog évente.
Tavaly a kalászos gabona össztermése 7,7-7,8 millió tonna volt, amelyből 5,6 millió tonnát tett ki a búza. Az elmúlt évben jó termést takarítottak be a gazdálkodók, ez mintegy 40 százalékkal volt több az előző évinél.
Búzából a GOSZ korábbi becslése szerint várhatóan mintegy 3,5 millió tonna termést takaríthatnak be a gazdálkodók. Ez mintegy kétmillió tonnával kevesebb a tavalyinál. A GOSZ-nál úgy vélik összesen mintegy 5,4 millió tonna kalászosgabona-termés várható Magyarországon.
A dél-dunántúli gazdálkodók – akik néhány nap múlva szintén aratnak – viszont jobb eredményekre számítanak. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) adatai szerint az árpa termésátlaga 2-4 tonna között lehet hektáronként az országban.
Az agrárkamara szerint azt viszont még egyik gazdálkodó sem tudja, mennyiért adható majd el idén a gabona. A felvásárlók kivárnak, ahogy a termelők is. A gabona ára ugyanis Magyarországon és a szomszédos országokban is jelentősen ingadozik.
Két hete még féléves csúcsot döntöttek a tőzsdei – augusztusra, szeptemberre szóló – kötések. A búza ára csaknem elérte a tonnánkénti 42 ezer forintot. Aztán ahogy esni kezdett az eső, és jöttek a kedvezőbb európai, amerikai hírek, úgy esett vissza a tonnánkénti ár 37-38 ezer forint körüli értékre.
Április elejéig a terméskilátások az őszi gabonafélékből igen kedvezőnek mutatkoztak, repcéből is a tavalyi évhez hasonló hozamra számítottak, a kifagyás is a vártnál jobban alakult, összesen csak 2 ezer hektár volt.
Március elejétől június elejéig azonban nem, vagy alig hullott csapadék. A szokásos hőmérsékletet jóval meghaladóan meleg volt, aminek következtében csaknem az egész ország területét aszály sújtotta. Ez a növénytermesztési ágazat terméskilátásait rendkívüli mértékben csökkentette. Az agrárkamara becslése szerint a kalászosok várható terméskiesése a tavalyi terméshez viszonyítva országos szinten meghaladja a 30 százalékot.
Az agrárkamara szerint a kialakult helyzet miatt több ezer termelő és mezőgazdasági foglalkoztatott jövedelme, munkája kerülhet veszélybe. Az elemi károk következtében sem bevétel, sem idénymunka nem lesz, a feldolgozó üzemek várhatóan alapanyaghiánnyal fognak küszködni. Így a kialakult helyzet már nem csupán termelési és piaci kérdés, hanem jelentős foglalkoztatási és szociális probléma is – vélik az agrárkamarai szakértők.
A GOSZ szerint Magyarországon a vetésterület, így a kalászosoké is, lényegében állandónak tekinthető, 1,6-1,7 millió hektár között mozog évente.
Tavaly a kalászos gabona össztermése 7,7-7,8 millió tonna volt, amelyből 5,6 millió tonnát tett ki a búza. Az elmúlt évben jó termést takarítottak be a gazdálkodók, ez mintegy 40 százalékkal volt több az előző évinél.
Búzából a GOSZ korábbi becslése szerint várhatóan mintegy 3,5 millió tonna termést takaríthatnak be a gazdálkodók. Ez mintegy kétmillió tonnával kevesebb a tavalyinál. A GOSZ-nál úgy vélik összesen mintegy 5,4 millió tonna kalászosgabona-termés várható Magyarországon.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen