A Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége által rendezett fórumon az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke azt is kezdeményezte, hogy a rendkívül helyzetre tekintettel tolják ki a katasztrófaalap feltöltésének június 30-i határidejét, illetve decemberről hozzák előre a kárenyhítés lehetséges időpontját.     Kompromisszumot jelenthetne az is, ha átcsoportosítanák a katasztrófa alapba azt a 33 milliárd forintot, amelyet a kormány le kíván vonni az uniós támogatásokat kiegészítő nemzeti forrásokból – tette hozzá.
    
A politikus úgy vélekedett: már nem az a tét, hogy Magyarország utoléri-e a régi európai uniós tagállamokat, hanem az, hogy az agrárpiacon talpon tud-e maradni az új uniós országokkal szemben. Hozzátette: az országnak ma már importtöbblete van Lengyelországgal, vagy Szlovákiával szemben, ami ezer éve nem fordult elő. Úgy vélte, hogy ez részben annak az eredménye, hogy a uniós támogatásokat kiegészítő nemzeti forrásokat 2006 óta, minden évben, az eredeti 103 milliárdhoz képest 25 milliárd forinttal csökkentették és most újabb 33 milliárd forintot kíván lefaragni a kormányzat a keretből.
   
Ráadásul 8 milliárd forinttal csökkentenék a földművelési tárca költségvetését is – kifogásolta az ellenzéki politikus, aki szerint ez éppen ellentétes a válságkezelés során alkalmazott nemzetközi tendenciákkal. Az elmúlt évtizedekben valamennyi válság-sújtotta ország –  például Argentína – a belső élelmiszerfogyasztás növelésének ösztönzésével indult el a kilábalás útján – mondta Font Sándor.
   
Jakab István, a Magosz elnöke azt hangsúlyozta, hogy az országosan is jelentős aszálykár, csak a kalászosok esetében akár 40 százalékos termeléskiesést is okozhat, miközben a vetőmag a műtrágya és a talajművelés költségeit már kifizették a termelők.
   
Az összességében 100 milliárd forintnyi kárt a termelők nem képesek kigazdálkodni, ezért mindenképpen gyors állami intézkedés szükséges.
   
Ugyanakkor alapanyag híján az élelmiszer-feldolgozó ipar és a kereskedelem is súlyos gondokkal néz szembe – figyelmeztetett. Hozzáfűzte: annál is inkább, mert az öntözéshez sem elég eszköz sem pénz nem áll rendelkezésre. A gazdák hiába fizetik be az öntözésért felelős vízközmű társaságoknak a hektáronkénti 800 – 900 forintot, mert a pénzükért semmilyen ellenszolgáltatást nem kapnak – mondta.
   
Ismertette, hogy az országosan megművelt 5,6 millió hektárból 300 ezer hektár öntözésére nyílik lehetőség. Ugyanakkor eszközök és források híján csak 100 ezer hektárt öntöznek.
   
A fórumon résztvevő gazdálkodók elmondták, hogy az elmúlt néhány nap kivételével Heves megye alföldi területein 2 hónapja nem esett az eső, ami egyes növények esetében akár 70 százalékos termésveszteséget is okozhat. Ezért a megyében működő agrár érdekképviseleti szervezetek arra kérik a kormányt, hogy a megyét nyilvánítsa aszály sújtotta térséggé.
 

Forrás: MTI