A rendezvényen Pálinkás József, az intézményt fenntartó Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntve a jubiláló intézmény ünnepi ülésének résztvevőit, hangoztatta: az akadémiai agrárkutatás a hazai agrárinnováció meghatározó tényezője.
    
Bedő Zoltán, a martonvásári kutatóintézet igazgatója az agrárkutatások jelentőségét, szerepét érzékeltetve, elmondta: 1949-51-ben és jelenleg is 600 millió hektáron termesztettek, illetve termesztenek gabonaféléket a föld országaiban.
   
Ezen a termésterületen 60 éve még csak 620 millió tonna termett, most 1874 millió tonna gabonát takarítanak be. A korszerű fajták előállítása és a termesztési technológia fejlesztése révén 1100 millió hektárt sikerült megmenteni attól, hogy bevonják a mezőgazdasági termelésbe – tette hozzá Bedő Zoltán.
   
Rámutatott: ha a hazai 4,5 millió tonnás gabonamennyiséget a hat évtizeddel ezelőtti fajtákkal és technológiával akarnánk előállítani, a jelenleginél háromszor nagyobb területen, az ország összes területének egyharmadán csak búzát kellene termeszteni.
   
Bedő Zoltán szerint az intézmény sikeresen alkalmazkodott az agrárkutatással szemben fennálló, az elmúlt évtizedekben megváltozott igényekhez. Most a magas fehérjetartalom és a minőség mellett az egészséges táplálkozást segítő tulajdonságok fejlesztésére helyezik a hangsúlyt a nemesítők. 
   
Az eredményekről szólva elmondta: Martonvásáron az utóbbi évtizedben 100 új növényfajtát állítottak elő, s 42 szabadalmat hoztak létre. Külföldön 51 alkalommal regisztráltak MV fajtát. Az MV Emesét például Kanadában, az MV Subát pedig Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Romániában és Szlovéniában is termesztik.
   
A következő években egyebek között a klímaváltozások hatásaihoz alkalmazkodó fajták előállítása ad majd munkát a nemesítőknek. Az előrejelzések szerint felértékelődik a magyar agrártermelés – mondta Bedő Zoltán.
   
Az ünnepi ülésen az intézet több munkatársa is számot adott szakterületének eredményeiről.

Forrás: MTI