Hírek
Telente 200 ezer tonna takarmánnyal etetik a vadállományt a vadásztársaságok
A téli hideg és a sokáig megmaradó hótakaró megviseli a több tízmilliárd forint értékű magyar vadászható és védett vadállományt is, szakértők szerint a mostoha időjárási viszonyok között elsősorban arra kell figyelni, hogy az etetőkből ne fogyjon ki a takarmány.
Telente a társaságok összesen mint 200 ezer, ezen belül csaknem 100 ezer tonna szemes, 22 ezer tonna szálas, 60 ezer tonna lédús takarmánnyal és 6 ezer tonna táppal látják el a vadállományt.
Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta: a rendkívüli és várhatóan tartós hidegre a vadásztársaságok is felkészültek. S bár a vadászati főszezon február 28-ig tart, a vadászok elsődleges feladata most a vadak etetése – tette hozzá.
Kifejtette: a vadászok célja a takarmányozással az, hogy a törzsállomány megfelelő kondícióban maradjon már csak azért is, hogy fel tudják nevelni a tavasszal születendő új generációt.
Az elnök elmondta, hogy a vadásztársaságok 3 ezer hektáronként egy hivatásos vadászt, vadgazdát alkalmaznak, akinek a vad védelmén túl fontos feladata, hogy figyelemmel kísérje, mikor fogy el a takarmány az etetőkből és folyamatosan pótolja azt.
A vadak a téli hidegben 1-2 nap alatt kiürítik az etetőket, hiszen máshol nem találnak élelmet, de ezeknél az etetőknél táplálkozik sok nem vadászható védett faj is.
Pechtol János hangsúlyozta: a vadásztársaságok a téli takarmányozására egész évben készülnek, aminek köszönhetően az utóbbi években nem volt számottevő elhullás.
Balogh Géza, a Tuzséri Kossuth Vt. vadászmestere elmondta: a 9.300 hektáron gazdálkodó vadásztársaság évente 3-3,5 millió forintot költ vadetetésre, ami a teljes bérvadásztatásból származó bevételnek majdnem a fele. A területen mintegy 500 őz, 80 gímszarvas és 80-90 vaddisznó adja a nagyvadas törzsállományt, míg mezei nyúlból 600, fácánból nagyjából 1.000 él itt.
Kifejtette: a főként a záhonyi kistérségben gazdálkodó társaság többet is el tudna költeni etetésre, de anyagi helyzete nem engedi. A bérvadásztatás a gazdasági válság miatt visszaesett, a tagdíjak pedig éppen fedezik a három hivatásos vadász bérét és egyéb munkájukkal kapcsolatos kiadásokat.
Balogh Géza elmondta, hogy a nehézségek ellenére a várható nagy hideg és a nagy hó előtt előre feltöltik az összesen etetőt, majd folyamatosan pótolják az élelmet. Hozzátette: a társaság gyakorlatilag egész évben etet, a területén mintegy 60 nagyvadetető és 120 apróvad-etető, valamint körülbelül 300 sózó található.
Sipos Sándor, a Gemenc Zrt. erdőgazdálkodási és műszaki igazgatója elmondta: a takarmányozás mellett a másik fontos feladat az erdei utakról a hó eltakarítása, ugyanis így biztosítani lehet a vadállomány természetes mozgását.
Az ország déli területeken elsősorban a vaddisznó populáció veszélyeztetett, mivel az ellési időszak január hónapban kezdődik, s a malacok 2-4 hetes korukban még a kocák védelmére szorulnak. A kocák a földön készített búvóhelyeiken táplálják és melegen tartják a malacokat, azonban ha a búvóhelyeiket el kell hagyniuk, akkor az apró malacok könnyen felfáznak, elmaradnak a nagy hóban, kihűlnek és elpusztulnak – mondta az igazgató.
Az ország déli területein élő másik jellegzetes nagy vadfaj a gímszarvas és az őz: utódnevelési időszakuk a tavasz vége és a nyár eleje, így ennél a két vadfajnál a folyamatos etetéssel elérhető, hogy túléljék ezt az időszakot.
Sipos Sándor közölte: a vadállomány védelme érdekében a Gemenc Zrt. február 1-jétől általános erdőlátogatási tilalmat rendelt el a fennhatósága alá tartozó területeken, így szeretnék a vadállomány felesleges mozgatását, zavarását csökkenteni.
Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára szerint a téli etetéssel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy hol húzódik a határ a természetes szelekció és az emberi beavatkozás között.
Hangsúlyozta: a szakembereknek nagyon kényes egyensúlyt kell fenntartaniuk. Egyrészt nem szabad pusztulni hagyni a nagy genetikai értéket jelentő vadállományt, másrészt ügyelni kell arra, hogy a szükségesnél jobban ne avatkozzanak bele a természeti folyamatokba.
Az egyensúly fenntartására megvannak a megfelelő szakmai szabályok: ismerni kell az adott terület „vadeltartó” képességét, azaz mennyi táplálék, mennyi búvóhely és víz található az adott területen, hiszen ezek alapján lehet megállapítani, hogy körülbelül milyen létszámú vadállományt tud természetes körülmények között eltartani az élőhely. A vadász és erdész szakemberek felelőssége, hogy a szükségesnél nagyobb mértékű mesterséges etetéssel ennél nagyobb állomány kialakulását ne idézzék elő.
Az ország vadállományának létszáma fajonként igen eltérő: az elmúlt év tavaszán készült becslés szerint a legtöbb, 760 ezer példány fácánból van, míg a mezei nyúl állománya 540 ezerre tehető.
Fogolyból, a számára romló természeti adottságok miatt egyre kevesebb, már csak alig több mint 30 ezer él az országban, miközben a vaddisznók száma folyamatosan gyarapodik, s már meghaladta a 105 ezret. Hasonló, 93 ezres a létszáma a gímszarvasnak, őzből pedig több mint 360 ezer él nálunk. A dámszarvas állomány mintegy 30 ezres, míg muflonból 11 ezer található az országban.
A nagyvadak létszáma stagnál vagy éppen nő, miközben az apróvadé folyamatosan csökken. Tavaly például a ragadozók mellett, a mostoha időjárás, a sok eső, az árvíz, belvíz és a hideg tizedelte meg a fácán- és nyúlállományt.
Forrás: MTI
Hírek
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.
2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.
Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.
Fotó: Pilisi Parkerdõ
A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.
A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.
agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.
Hírek
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.
A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.
A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.
A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.
Foto:123RF
Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.
Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.
Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.
A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.
agrotrend.hu / MTI
Hírek
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.
Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.
A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.
A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.
Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
agrotrend.hu / FM
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek9 év telt el a létrehozás óta
Talajélet javítására specializált készítményt kellett kivonni a forgalomból