Agrárgazdaság
A tervek szerint 2013-ban épül meg a szénerőmű Mátraterenyén
A Nógrád megyei Mátraterenyére tervezett szénerőmű 2013-ban épül meg a tervek szerint, a létesítmény mintegy 120 ezer magyar háztartás éves villamosenergia igényét tudja majd biztosítani – mondta Farkas Tamás, a beruházó Első Nógrádi Erőmű (ENE) Zrt. vezérigazgatója
A projekt jelenleg az engedélyeztetési eljárás előkészítésénél tart, és csak ezt követően kezdődnek még az engedélyeztetési eljárások és a környezeti hatásvizsgálat.
Ha ezek kedvezően zárulnak, akkor kaphatja meg a beruházás az egységes környezethasználati engedélyt.
Farkas Tamás hozzátette: terveik szerint 2010 második felében zárul le az engedélyeztetési folyamat, és ha a Magyar Energiahivatal mindent rendben talál, ekkor kezdődhet meg az erőmű építése.
A létesítmény az ütemezés szerint 2013-ban készül el, és kapcsolódik rá az országos villamoshálózatra.
A Nógrádi Erőmű Zrt. 49,9 megawattos kiserőművet akar építeni Mátraterenyén, az erőművet 20 százalékban biomasszával, nagyobbrészt szénnel fűtenék, ehhez megnyitnák a közeli székvölgyi külszíni fejtést.
A vezérigazgató elmondta: az ENE Zrt. projektcéget 2008 augusztusában vásárolta meg a társaság 100 százalékos tulajdonosa, a Herco Holdings.
Az erőmű környezeti hatásaival kapcsolatban Farkas Tamás kifejtette: a projekt jelenlegi fázisában még csak előzetes vizsgálatok állnak rendelkezésükre, de ezek alapján kijelenthető, hogy az erőmű sem az egészségre, sem a környezetre, sem a természetre nem jelent veszélyt.
Hozzátette: ezt több tényező garantálja. Egyrészt az MVM Erbe által készített előzetes vizsgálati anyagok szerint a kibocsátási értékek messze alatta maradnak az ökológiai és egészségügyi határértékeknek, másrészt az engedélyek kiadásának feltétele a rendkívül szigorú előírások teljesítése.
A vezérigazgató elmondta azt is, azzal, hogy az erőmű 20 százalékban biomasszát éget el, igazodik az EU 20-20-20 irányelvéhez, ahhoz, hogy 2020-ra 20 százalékra kell növelni a megújuló energiák részarányát, és 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegház hatású gázok kibocsátását.
A tervezett beruházásról az ENE pénteken falugyűlésen tájékoztatta a bányászhagyományokkal rendelkező Mátraterenye lakóit. Gecse László polgármester ezt követően arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az esetleges káros hatások, az út állapota és a falun naponta háromszor átmenő kamionforgalom miatt vannak ellenzői az erőműnek, de a többség azt szeretné, ha megépülne.
Elmondta: Mátraterenyén egyelőre a szakhatósági véleményeket várják a beruházásról.
Ha ezek kedvezően zárulnak, akkor kaphatja meg a beruházás az egységes környezethasználati engedélyt.
Farkas Tamás hozzátette: terveik szerint 2010 második felében zárul le az engedélyeztetési folyamat, és ha a Magyar Energiahivatal mindent rendben talál, ekkor kezdődhet meg az erőmű építése.
A létesítmény az ütemezés szerint 2013-ban készül el, és kapcsolódik rá az országos villamoshálózatra.
A Nógrádi Erőmű Zrt. 49,9 megawattos kiserőművet akar építeni Mátraterenyén, az erőművet 20 százalékban biomasszával, nagyobbrészt szénnel fűtenék, ehhez megnyitnák a közeli székvölgyi külszíni fejtést.
A vezérigazgató elmondta: az ENE Zrt. projektcéget 2008 augusztusában vásárolta meg a társaság 100 százalékos tulajdonosa, a Herco Holdings.
Az erőmű környezeti hatásaival kapcsolatban Farkas Tamás kifejtette: a projekt jelenlegi fázisában még csak előzetes vizsgálatok állnak rendelkezésükre, de ezek alapján kijelenthető, hogy az erőmű sem az egészségre, sem a környezetre, sem a természetre nem jelent veszélyt.
Hozzátette: ezt több tényező garantálja. Egyrészt az MVM Erbe által készített előzetes vizsgálati anyagok szerint a kibocsátási értékek messze alatta maradnak az ökológiai és egészségügyi határértékeknek, másrészt az engedélyek kiadásának feltétele a rendkívül szigorú előírások teljesítése.
A vezérigazgató elmondta azt is, azzal, hogy az erőmű 20 százalékban biomasszát éget el, igazodik az EU 20-20-20 irányelvéhez, ahhoz, hogy 2020-ra 20 százalékra kell növelni a megújuló energiák részarányát, és 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegház hatású gázok kibocsátását.
A tervezett beruházásról az ENE pénteken falugyűlésen tájékoztatta a bányászhagyományokkal rendelkező Mátraterenye lakóit. Gecse László polgármester ezt követően arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az esetleges káros hatások, az út állapota és a falun naponta háromszor átmenő kamionforgalom miatt vannak ellenzői az erőműnek, de a többség azt szeretné, ha megépülne.
Elmondta: Mátraterenyén egyelőre a szakhatósági véleményeket várják a beruházásról.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen