Turi-Kovács Béla (Fidesz) a baromfiágazat összeomlásának megelőzésére volt kíváncsi a kormányfőnek címzett interpellációjában utalt arra, hogy az unió vonatkozó rendelete alapján 2010-től csak olyan baromfi forgalmazható, amelyben egyáltalán nincs szalmonella-vírus. Ez Magyarországon a teljes ágazat összeomlásával fenyeget. Hozzátette: a szalmonella mentesítésre vonatkozó rendeletek 2003 óta ismertek, de a kormány nem tett semmit.
   
Álláspontja szerint csak úgy maradhat talpon az ágazat, ha több tízmilliárdos azonnali segítséget kapnak, hiszen szükség van egyebek között 3100 épület rekonstrukciójára, és a kivágásra kerülő állomány pótlására. Hajlandó-e a kormány megadni a szükséges segítséget az életben maradáshoz? – tette fel a kérdést.
   
Gőgös Zoltán a szaktárca államtitkára válaszában azt mondta, hogy sem siránkozni, sem ígérgetni nem szoktak, teszik a dolgukat. Az agrártárca kiemelten kezeli az állattenyésztést, s ezen belül a baromfitartást.Tavaly a betegségek leküzdéséhez szükséges pénzügyi eszközöket biztosították, s a támogatások idén is igényelhetők lesznek.
Felhívta a figyelmet, hogy a tavalyi támogatási összeget nem vették teljesen igénybe az érintettek, így nem lehet forráshiányról beszélni.
   
Megemlítette azt is, hogy különböző kedvezményes kamatozású hitelprogramokkal segítik a vállalkozók helyzetét, s az Új Magyarország vidékfejlesztési program prioritása az állattenyésztés fejlesztése. Mint mondta lehetőség van az állattartótelepek korszerűsítésére, új férőhelyek létesítésére, s e célra már mintegy 100 milliárdot fizettek ki.
   
A baromfiágazat további sorsa nincs veszélyben, az ágazat fenntartható és hosszú távon működtethető – összegezte.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 199 igen és 162 nem szavazattal viszont elfogadta azt.

A juhtenyésztő ágazat fellendítéséért tett kormányzati intézkedésekre volt kíváncsi Kékkői Zoltán (Fidesz) a parlamentben hétfőn. Kitért arra, hogy öt év alatt tizedével csökkent a juhtartók száma, az állomány is redukálódott, s a magyar bárányok értékesítési árai az uniós áraknál 10-15 százalékkal alacsonyabbak.
  
 Szólt arról is, hogy Romániában ezzel szemben 11 százalékkal nőtt a juhállomány, s a bárányexportunk legfőbb riválisának számít a szomszédos állam. Azt kérdezte: milyen lépéseket tesz az ágazat fellendítése, az állomány gyarapítása és az export erősítése érdekében a kormány.
   
Gőgös Zoltán, az földművelésügyi tárca államtitkár úgy válaszolt, hogy az elmondottakban sok igazság van, az exportban valóban komoly konkurencia Románia. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy minden ország a csatlakozásnál dönthetett a nemzeti támogatásokról, s ez a hároméves, a juhtartás támogatására vonatkozó időtartam Romániánál jövőre fog lejárni.
   
Megjegyezte: minden, az unió által engedélyezett támogatást működtetnek. A legeltetéses állattartás kiemelt terület, de reméli, hogy az állomány bővíthető lesz – jegyezte meg.

Forrás: MTI