Agrárgazdaság
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal közleménye a sertések influenza betegségéről
A sertésinfluenza egy heveny, nagyon ragályos betegség, amelyet az A típusú influenza vírusok okoznak. Heveny esetben jellemző, hogy az állatok nagy számban betegszenek meg, ugyanakkor csak kevés állat hullik el. A kórokozó vírus egyes állományokban hosszasan fennmarad, ilyenkor általában már nem jelentkeznek a betegség heveny tünetei.
A fertőzés potenciálisan zoonózisnak tekinthető, hiszen a sertés influenzavírus átterjedhet emberre, de esetenként a humán influenzavírusok is megfertőzhetnek sertéseket.
A betegség Magyarországon régóta ismert. Járványszerűen utoljára az 1980-as években fordult elő. Az elmúlt néhány évben egy-egy állományban előfordult a megbetegedés, de járványos formát nem öltött.
A fertőzés elsősorban a fertőzés lappangási stádiumában lévő sertések útján terjed. Jellemző, hogy először csak egy-két sertés betegszik meg, majd akár 1-3 napon belül a betegség rohamosan terjed az állatok között. A fertőzés lezajlása után egyes állatok vírushordozók maradnak és ezek akár három hónapig is üríthetik a kórokozó vírust.
A klinikai tünetekre jellemző a bágyadtság, étvágytalanság, magas láz (42 C), nehezített légzés, köhögés, és az orrban, szemben kezdetben vízszerű, majd nyálkássá váló váladék megjelenése. Szövődménymentes esetekben az állatok 3-7 nap alatt meggyógyulnak. Elhullás viszonylag ritkán, az állatok 1-5 %-ában fordul elő.
Az állományban hirtelen jelentkező légzőszervi megbetegedés a sertésinfluenza gyanúját kelti, a pontos kórjelzéshez azonban laboratóriumi vizsgálatokra van szükség. Ehhez a betegség heveny tüneteit mutató állatokból vett orrváladék minták, esetleg a betegség heveny szakában elhullott állatok tüdeje a legmegfelelőbb. A kórjelzés lehetséges a betegség kezdetén, majd 2-3- hét múlva vett vérsavó párok, vagy pedig a betegség jelentkezése után 3-4 héttel vett vérminták szerológiai vizsgálatával is.
A betegség elleni védekezésben a legfontosabb az állattartó telepek járványvédelmének (biológiai biztonságának) és higiéniájának folyamatos magas szinten tartása. Idegen állatot csak megfelelő karanténozás és vizsgálatok után állítsunk be az állományba. Miután a fertőzés ember vagy ragályfogó tárgyak útján is bekerülhet, ezért fontos, hogy mielőtt a gazda az állatokkal kontaktusba kerül, mindig öltözzön át. Influenzaszerű tünetekkel beteg ember ne érintkezzen sertésekkel!
A betegség megelőzésére, aktív immunizálás céljára vakcina áll rendelkezésre. A megbetegedett állatokat a baktériumos szövődmények megelőzésére antibiotikumokkal lehet kezelni. Fontosabb azonban a zsúfoltság megszüntetése, a stressz mérséklése, és a tiszta, pormentes levegő biztosítása.
A sertésinfluenza nem tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek közé. A sertésállományokba való behurcolás kockázatát az alábbiak betartásával csökkenthetjük:
– a telepi zártságot célszerű fokozni, azaz idegen embereket ne engedjünk, ne vigyünk a sertések közé. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, akkor a látogatók nevét, elérhetőségét, a látogatás célját és időpontját jegyezzük fel (látogatási napló);
– kerüljük az idegen eszközök használatát;
– naponta ellenőrizzük a sertések egészségi állapotát és amennyiben beteg állatokat találunk, értesítsük a magán állatorvosunkat. Kövessük utasításait!
Ezen közleményben leírtak a sertések influenzáira vonatkoznak és az emberek között az újszerű vagy más néven H1N1 (korábbi nevén sertésinfluenza) vírus okozta járványos betegség sertésekre való átterjedésének megelőzését célozza.
A betegség Magyarországon régóta ismert. Járványszerűen utoljára az 1980-as években fordult elő. Az elmúlt néhány évben egy-egy állományban előfordult a megbetegedés, de járványos formát nem öltött.
A fertőzés elsősorban a fertőzés lappangási stádiumában lévő sertések útján terjed. Jellemző, hogy először csak egy-két sertés betegszik meg, majd akár 1-3 napon belül a betegség rohamosan terjed az állatok között. A fertőzés lezajlása után egyes állatok vírushordozók maradnak és ezek akár három hónapig is üríthetik a kórokozó vírust.
A klinikai tünetekre jellemző a bágyadtság, étvágytalanság, magas láz (42 C), nehezített légzés, köhögés, és az orrban, szemben kezdetben vízszerű, majd nyálkássá váló váladék megjelenése. Szövődménymentes esetekben az állatok 3-7 nap alatt meggyógyulnak. Elhullás viszonylag ritkán, az állatok 1-5 %-ában fordul elő.
Az állományban hirtelen jelentkező légzőszervi megbetegedés a sertésinfluenza gyanúját kelti, a pontos kórjelzéshez azonban laboratóriumi vizsgálatokra van szükség. Ehhez a betegség heveny tüneteit mutató állatokból vett orrváladék minták, esetleg a betegség heveny szakában elhullott állatok tüdeje a legmegfelelőbb. A kórjelzés lehetséges a betegség kezdetén, majd 2-3- hét múlva vett vérsavó párok, vagy pedig a betegség jelentkezése után 3-4 héttel vett vérminták szerológiai vizsgálatával is.
A betegség elleni védekezésben a legfontosabb az állattartó telepek járványvédelmének (biológiai biztonságának) és higiéniájának folyamatos magas szinten tartása. Idegen állatot csak megfelelő karanténozás és vizsgálatok után állítsunk be az állományba. Miután a fertőzés ember vagy ragályfogó tárgyak útján is bekerülhet, ezért fontos, hogy mielőtt a gazda az állatokkal kontaktusba kerül, mindig öltözzön át. Influenzaszerű tünetekkel beteg ember ne érintkezzen sertésekkel!
A betegség megelőzésére, aktív immunizálás céljára vakcina áll rendelkezésre. A megbetegedett állatokat a baktériumos szövődmények megelőzésére antibiotikumokkal lehet kezelni. Fontosabb azonban a zsúfoltság megszüntetése, a stressz mérséklése, és a tiszta, pormentes levegő biztosítása.
A sertésinfluenza nem tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek közé. A sertésállományokba való behurcolás kockázatát az alábbiak betartásával csökkenthetjük:
– a telepi zártságot célszerű fokozni, azaz idegen embereket ne engedjünk, ne vigyünk a sertések közé. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, akkor a látogatók nevét, elérhetőségét, a látogatás célját és időpontját jegyezzük fel (látogatási napló);
– kerüljük az idegen eszközök használatát;
– naponta ellenőrizzük a sertések egészségi állapotát és amennyiben beteg állatokat találunk, értesítsük a magán állatorvosunkat. Kövessük utasításait!
Ezen közleményben leírtak a sertések influenzáira vonatkoznak és az emberek között az újszerű vagy más néven H1N1 (korábbi nevén sertésinfluenza) vírus okozta járványos betegség sertésekre való átterjedésének megelőzését célozza.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen