A vasi kisvárosban 1740 óta mutatják be a gazdák április 24-én, Szent György napján a hajtásokat a település elöljáróinak, amelyeket aztán ünnepélyes keretek között szabad kézzel berajzolnak a Szőlő Jövésének Könyvébe. A bemutatás a városháza előtti téren történik.
    
Az idei hajtások szépen fejlettek, 15-20 centiméter hosszúságúak, láthatóan egészségesek. Mivel hajtásonként két fürtkezdemény is látszik rajtuk, az átlagosnál jobb termésre lehet számítani – mondta el Láng József borász, a Kőszegi Bortermelők Szövetkezetének elnöke.
   
A hajtásokat mint minden évben most is Németh János kőszegi festőművész rajzolta be a díszes könyvbe.
   
Az igazsághoz tartozik, hogy a kőszegi borászok szerint az időjárási viszonyok változása és a korszerű növénytermesztési eljárások elterjedése miatt ma már nem igazán lehet mesze menő következtetéseket levonni a hajtásokból a későbbi termésre vonatkozóan, de a hagyományt – amely igazi tavaszköszöntő borünneppé, turistacsalogató látványossággá nőtte ki magát – ennek ellenére megtartják, sőt féltve őrzik, ápolják a történelmi kisváros lakói.
   
Már a XIII. században, a város megalapítása idején is létezett virágzó szőlőkultúra a környéken, az évszázadok során pedig Kőszeg történelme egybefonódott a szőlő- és bortermelés történetével. A fejlett borkultúrának és bortermelésnek is köszönhetően kapott szabad királyi város címet 1648-ban III. Ferdinánd királytól.
   
A XIX. század végén az országos járvány miatt Kőszegen is kipusztult a szőlőültetvények többsége. Mostanra azonban sikerült visszaállítani a kőszegi bor minőségét és rangját, az utóbbi 10-15 évben sok hazai és nemzetközi versenyen aranyérmesnek minősített bor született.

Forrás: MTI