Gráf József, az agrártárca vezetője elmondta, hogy a kódex aláírásával több hónapos egyeztetési folyamat zárult le, amelynek eredményeként a magyar élelmiszervertikum szereplői rögzítették az együttműködés szabályait.
   
A miniszter jelezte azt is, hogy az etikai kódexhez a szaktárca mellékletet csatolt, amelyet ő maga ír alá, és ebben az FVM garantálja az etikai kódex működésének feltételeit.
   
Az etikai kódex célja, hogy a magyar fogyasztókat egészséges magyar élelmiszerrel lehessen ellátni – mondta Gráf József, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ez nem jelenti a külföldi áruk száműzését a polcokról.
   
A kódex aláírásával július 1-jétől a magyar áru részesedése 80 százalékra emelkedik a nagy áruházláncok üzleteinek polcain a jelenlegi mintegy 75 százalékról.
   
A kódex megalkotását a miniszter a termelők, a feldolgozók és a kereskedők közös felelősségvállalásának nevezte: az ágazati szereplők nem a konfrontációt, hanem az együttműködést keresik.
   
Gráf József emlékeztetett arra is, hogy a szóban forgó kérdést, nehézkesen ugyan, de törvényi úton is lehetett volna szabályozni, az önként vállalt kötelezettség járhatóbb út.
   
Gráf József ugyanakkor hozzáfűzte, hogy az etikai kódex betartását egy ellenőrző bizottság felügyeli majd, amely a panaszokat is összegzi az év végéig. Ezt követően dőlhet el véglegesen, hogy az etikai kódex működik-e, vagy sem. Amennyiben nem, úgy a tárca ismét a törvényi szabályozás felé tesz lépéseket – hangsúlyozta a miniszter. Egyben reményét fejezte ki, hogy az utóbbi lehetőség nem válik valósággá.
   
Újságírói kérdésre válaszolva Gráf József közölte: éppen az uniós kritikák elkerülése érdekében alkották meg a kódexet, ugyanis az önként vállalt önkorlátozáson alapul, ezt pedig az EU nem tiltja.
   
Sirman Ferenc szakállamtitkár köszönetét fejezte ki azon szervezetek képviselőinek, amelyek részt vettek a kódex megalkotásában. Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: 9 szakmai szervezet írta alá a dokumentumot.
   
A magyar termék meghatározásában is egyezség született a felek között. E szerint magyar terméknek kell lennie a közvetlenül a mezőgazdasági termelőtől az üzletekbe került árunak, azaz például a zöldségnek, gyümölcsnek. Továbbá az úgynevezett homogén, azaz egykomponensű termékek – például a sajtfélék – alapanyagának is Magyarországról kell származnia. A többkomponensű termékek esetében Magyarországon kell gyártani azt, amit magyar terméknek tekintenek, továbbá a komponensek között magyar alapanyagnak is lennie kell.
   
Jelezte azt is, hogy az élelmiszerek ára esetleg némileg emelkedhet, mivel több lesz a polcokon a magyar termék. Megjegyezte azonban, hogy ez a minőség szempontjából mindenképpen megéri a vásárlóknak.
   
Hozzátette: a magyar mezőgazdasági termékeknek van piaca bel- és külföldön egyaránt, ebben az ágazatban a gazdasági válság kevésbé érezteti hatását és jelentős visszaesést a termelésben nem lehet tapasztalni.

Fotrrás: MTI