Borenszki Ervin (MSZP) elmondta, hogy módosító indítványt nyújtanak be a szabad rendelkezésű erdők kapcsán. Közölte, hogy ennek a kategóriának a megszületésére régen várnak az erdő- és földtulajdonosok.
    
A képviselő úgy fogalmazott, hogy a szabad rendelkezésű erdő ugyan a klasszikus értelemben vett magántulajdon megnyilvánulása, de ő megtartaná azokat a korlátozásokat, amelyek más ágazatokban  is megtalálhatóak.
   
Az erdészekbe vetett bizalom nem zárja ki a korlátozásokat
   
Medgyasszay László (KDNP) egy kapcsolódó módosító indítványát említette fel, amely azt javasolta, hogy az erdészeti civil szervezeteket vegyék be az Országos Erdő Tanácsba.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint a törvényből hiányoznak a szociális szempontok. Véleménye szerint ezek felsorolása nélkül, a környezetvédelmi törekvések ellenére, az erdőgazdálkodás csupán egyetlen célt fog szolgálni, azt, hogy a terület tulajdonosa minél nagyobb haszonhoz jusson.
Gőgös Zoltán, a földművelésügyi tárca államtitkára meddőnek nevezte ezt a vitát, s arra hivatkozott, hogy az erdő jelenleg is lehet személy tulajdona.
   
Bencsik János (Fidesz) szerint világos, egyértelmű szabályozásokra szükség van, még akkor is, ha az erdészekben megbíznak. Azzal azonban nem értenek egyet, hogy a korlátozottan forgalomképessé tegyék az erdőket – tette hozzá.   
   
Vitatható az önkormányzati tulajdonszerzés korlátozása
   
Tasó László (Fidesz) módosító javaslatukat indokolva kifejtette: nem érti, hogy miért nem támogatja a kormány az önkormányzati tulajdonszerzés lehetőségét. Ez a szféra mindenképpen fontos lenne, s érthetetlen miért zárkóznak el tőle – mondta.
   
Az önkormányzati szférának 5 százaléknyi állami vagyont adtak át 1990 óta, s állami erdő egymillió 100 ezer hektár területen van Magyarországon. Ezek az erdők folyamatosan elő vannak készítve az értékesítésre, s a kiszervezés előkészülete már zajlik, önmagában már ez a törvényjavaslat is ez jelenti – jegyezte meg.    
  
Gőgös Zoltán szerint az önkormányzatok jelenleg is szerezhetnek erdőt, s szakmailag nonszensz feldarabolni az állami erdőket csak azért, hogy önkormányzatok tulajdonába adják – mondta.
  
Tasó László erre úgy reagált: senki nem mondta, hogy szét kell szedni az erdőt, ez mellébeszélés, azt kérték, hogy az önkormányzatok legyenek az állam helyett a tulajdonosok.
   
Paizs József (MSZP) nagyon időszerűnek tartotta a törvény vitáját. A tízéves körzeti erdőtervről szólva kiemelte, hogy a hazai gyakorlat nemzetközi mércével is megállja a helyét, garantálja az erdő gazdasági, védelmi és közjóléti rendeltetésének biztosítását.
   
   
Állami támogatással is lehetne a károkozókat irtani a magánerdő-gazdálkodóknak

   
Medgyasszay László azt mondta: javaslata lehetővé tenné, hogy a károkozók elleni védekezést állami támogatással végezzék a magánerdő-gazdálkodók – mondta.
   
Kiemelte: 150-200 millió költsége is lehet a károkozók elleni védekezésnek, s ez egy magángazdálkodó számára óriási, elviselhetetlen terhet jelentene.
   
Bencsik János azt indítványozta, hogy hegyvidéken az eddig öt hektár helyett három hektár legyen a tarvágásra kijelölt terület. Ez vonatkozna a Natura2000 besorolású területekre is. Ha nagyobb területen vágnak bele ezekbe területekbe, megbontanák a természetes ökoszisztémát – indokolta a javaslatot.
   
Velkey Gábor (SZDSZ) arról beszélt, hogy a tarvágások csökkentésével teljes mértékben egyetértenek és támogatják az erről szóló javaslatokat.

   
A kijelölt turistaútvonalak jelentős része erdőterületre esik

   
Hadházy Sándor (Fidesz) kifejtette: jelenleg 13 ezer kilométer a kijelölt turistaútvonal hossza Magyarországon, ezek jelentős része erdőterületre esik. A nyilvántartás egységesítése halaszthatatlan. A törvényjavaslat kötelezővé teszi az útvonalak jól látható megjelenítését és, hogy a térképek a tájékozódásra alkalmas módon tüntessék fel ezeket az útvonalakat.
   
Gőgös Zoltán szerint korrekt, szakmai vita folyt. Ameddig szükséges további egyeztetésekre hajlandóak, reményeik szerint hosszú évekre készül a törvény – tette hozzá.
   
Forrás: MTI