Az albizottság Ángyán József (Fidesz) vezetésével beszámolót hallgatott meg a hazai és a helyi fajták elfogadásának és szaporító anyagai forgalmazásának megkönnyítéséről született uniós irányelv magyarországi alkalmazásának lehetőségeiről.

Garics János, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője közölte: az erre vonatkozó magyarországi rendelet már készül, a szakemberek egyeztetik, és várhatóan ez szabályozza majd Magyarországon a hazai és a helyi fajták ismételt köztermesztésbe vonásának lehetőségeit.

Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) főosztályvezető-helyettese arról beszélt, hogy a hazai és helyi fajták ismételt köztermesztésbe vonása azért fontos, mert az utóbbi időben jelentős mértékben koncentrálódott az emberiséget ellátó növényfajták száma. Mintegy 20 növényfajta biztosítja, amely az emberiség táplálékának 80 százalékát biztosítja. Ez pedig ellátási szempontból is veszélyes lehet.

Utalt arra is a főosztályvezető-helyettes, hogy a genetikai erőforrások birtoklása várhatóan már a közeljövőben a hatalom alapja lesz. Szerinte ezért is fontos olyan helyi fajták ismételt termesztésbe vonása, amely a helyi igényeket egy-egy térségben a jelenleg köztermesztésben lévő fajtáknál szélesebb alapokon tudja megoldani.

Erre  az ülésen vendégként megjelent, Guy Kastler, a francia paraszti vetőmaghálózat vezetője példaként említette, hogy a helyi fajták felhasználásával készült, lisztből sütött kenyérre több kistérségben már nagyobb a kereslet, mint az általánosan köztermesztésben lévő fajtákból készült kenyerekre. A francia szakember arról is beszélt, hogy a helyi fajták ismételt köztermesztésbe vonása javíthatja az emberek életminőségét, mivel szélesebb élelmiszerkínálatból választhatnak. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a helyi fajták még nem fertőzöttek a génmódosító eljárásoktól. Ez szintén jelentős előnyt biztosíthat számukra.

Forrás: MTI