A Bizottság elvileg elfogadta az orosz agrártárca azon tervezetét, melyet az orosz cukortermelők és gyártóüzemek bevonásával készítettek elő, s mely szerint az ún. úszó vámtarifa határértékeket 140-270 USD-ről megváltoztatják 180-270 USD értékre. A változtatást az indokolta, hogy a belpiacon erőteljes mértékben megnőtt a fehércukor ára. A témában végleges döntésre a Bizottság soron következő ülésén kerül sor.

Zubkov miniszterelnök-helyettes értekezletet tartott a tejirányú szarvasmarha tenyésztés és a tejtermelés intenzív fejlesztésének témájában is. Mint mondta a lakosság tejjel és tejtermékekkel történő ellátása kellő mennyiségben és minőségben – elsősorban az orosz termelésből – az élelmezésbiztonság egyik sarkalatos pontja. Erre a célra, vagyis a tejirányzatú szarvasmarha tenyésztésre és tejtermelésre az elmúlt három és folyamán 45 milliárd rubelt fordítottak (körülbelül 1,8 mlrd USD), melyből 28 mlrd Rbl központi költségvetési pénzekből, 17 milliárd pedig a régiók kasszájából került kifizetésre.

Ezen központi pénzek további 220 mlrd rubeles a magánbefektetői pénzeket vonzottak az ágazatba. Az elköltött összegek nagysága ellenére a fejlődés szerény mértékűnek tekinthető, mindösszesen 1,2 millió literrel bővült a tejtermelés, elsősorban az is a magángazdaságok révén. Hatékonyabban kell felhasználni a központilag biztosított összegeket, szorosabb kooperációt kell kialakítani a tejtermelő és feldolgozó között, meg kell teremteni a két piaci szeplő közötti egyenjogúságot, jó előre meg kell egyezni a mennyiségekben és (az "igazságos") árakban annak érdekében, hogy az ágazat közismert szezonalitásának hatásait csökkenteni lehessen. Mindemellett aktívabb politikát kell folytatni a vámtarifa rendszerben, s akkor elérhetők az orosz tejellátás önállósításának, valamint a civilizált tej és tejtermék piac létrehozásának céljai, mondta a miniszterelnök-helyettes.

Ehhez a hírhez kapcsolódik az a friss információ, hogy az orosz kormány megváltoztatta a tej- és tejtermékek, valamint a szója pogácsa vámtarifáit, az erről szóló rendeletet V. Putyin miniszterelnök már alá is írta. A teavaj és más, tejből gyártott magas zsírtartalmú termékek és paszták vámját a jelenlegi 15%-os értéken tartják, de a minimum 0,35 Euro/kg-os értéket 0,22 Euró/kg-ra módosították 9 hónap időtartamra. A sűrített tej és tejszín, valamint a tejpor vámját a jelenlegi 15%-ról 20%-ra változtatták. Mindezen intézkedések alól kivételt képeznek a csecsemők számára gyártott termékek, ahol a korábbi 5%-os vámtétel marad a jövőben is. Az eddig vámmal nem terhelt szójapogácsára 5%-os vámtarifa kivetéséről is intézkedett az orosz kormány (szintén 9 hónapos időtartamra).

Oroszország a közeljövőben avval a problémával szembesülhet, hogy a tojástermelés kvóta szabályozását kell bevezetnie. Ezt Alekszej Gorgyejev agrárminiszter jelentette be hivatkozva arra, hogy ha ilyen tempóban nő a tojástermelés (a tavalyi évben 37,8 milliárd tojást termeltek), úgy a túltermelés az árak drasztikus csökkenését eredményezheti, ami viszont az ágazat rentabilitását veszélyezteti. Tekintettel arra, hogy egy minimális fehérorosz importtól eltekintve e termékben gyakorlatilag külföldi import nincs, az ágazat csak magán belül, önszabályozó módon, kvótabevezetéssel harcolhat a túltermelés ellen. Ami a baromfiágazat egészét illeti, úgy ott is jelentős fejlődés tapasztalható, (15-16%-os növekedés évente), s ha ilyen tempóban folytatódik a növekedés, úgy 2010-re már 20%-os lesz az import és 80 % a hazai termelés, s ezt követően hamarosan teljesen önellátó lesz az ország baromfihúsból is. Ennek megfelelően három év távlatában elképzelhető, hogy e terméknél is a belföldi kvótarendszer bevezetése válik szükségszerűvé.

Gorgyejev miniszter 2009. február 3-án Tver megyében tartott értekezletén bejelentette, hogy javaslatot tesz a kormánynak a beruházási agrárhitelek 3 évvel történő prolongálására. Erről politikai döntés már született az elnök és a miniszterelnök részéről, a végrehajtásnak viszont van pár leküzdendő akadálya. Elsőként a központi bank szabályozása, amely kötelező kiegészítő tartalékképzést ír elő a bankoknak a hitel prolongálásának esetére, ez adminisztratív módon a szabályozás megváltoztatásával megoldható. Másik problémakör az országban az ún. hosszú pénzek megléte, ami viszont ennél nehezebben leküzdhető akadály különös tekintettel a pénzügyi-gazdasági válságra, de erre is meg kell találni a kellő megoldást, mondta a miniszter.

Ugyanezen tveri konferencián Gorgyejev érintette a szövetkezeti (termelői) piacok létrehozásának problematikáját is. A folyamat rendkívül lassú, mert a helyi hatóságok nem érdekeltek ilyen típusú, a termelő és a vevő közötti közvetlen kapcsolatban. Állami vezetőtől szokatlan szókimondással nevén nevezte a probléma gyökerét, az áttételes, több szereplős kereskedelemben a helyi vezetők érdekeltek. Az ilyen fajta kereskedelemnek sokszor a helyi potentátok adnak "fedelet" (az orosz kifejezés a szürkegazdaság és a kétes kereskedelmi struktúrák kialakulása folyamán jött létre, felső vezetést, segítséget és védelmet takar). Ez egy paradox helyzet, hisz sok esetben  épp a helyi kereskedelem és üzleti élet képezi a helyhatóságok költségvetései bevételei oldalának nagy részét. Ezen ellenállás révén az elmúlt év alatt csak mindösszesen 15 ilyen típusú szövetkezeti piac jött létre az országban, habár összesen már 3500 mezőgazdasági piac létezik. A miniszter már három éve szorgalmazza az ilyen kooperáción alapuló termelő piacok létrehozását, melyekben csak orosz, nem túl nagy feldolgozottsági fokú termékeket árusítanának, s a terméket árusító termelők komoly állami támogatásban részesülhetnének. A miniszter elmondta, hogy felkérte a Duma Biztonsággal foglalkozó Bizottság elnökét, Vlagyimir Vasziljevet, hogy támogassa a minisztérium kezdeményezését és dolgozzon ki erre vonatkozó törvényjavaslatot.

Forrás: FVM