Gráf József beszámolója szerint a magyar mezőgazdaság kibocsátási volumene – a nem végleges statisztikai adatok szerint – tavaly 26-27 százalékkal nőtt, miközben mezőgazdasági termelői árak 6 százalékkal csökkentek. A miniszter szerint az agrárgazdaság életképességét bizonyítja, hogy 2007 után pozitív szaldóval zárta az elmúlt évet is, vagyis az export mintegy másfél milliárd euróval meghaladta az import nagyságrendjét. További pozitívum, hogy az exportban emelkedik a feldolgozott termékek aránya.

A péti Nitrogénművek megkapja az újraindításához szükséges hitelt, és az ígéretek szerint le tudja gyártani a magyar mezőgazdaság számára szükséges 400-500 ezer tonnányi műtrágyát az első negyedévben – közölte a miniszter. Hozzátette, nehézkes és drága lenne külföldről beszerezni a szükséges műtrágyát, ezért fontos, hogy a jövőben olyan kézbe kerüljön a gyár, ami garanciát jelent arra nézve, hogy nem fog bezárni.

A miniszter szólt arról is, hogy tavaly sikerült a sertéságazatot 6 milliárd, a baromfiágazatot mintegy 4 milliárd forinttal stabilizálni, lefaragva a termelők költségeit. Most a túltermelés miatt "katasztrofális helyzetbe jutott" tejtermelők megsegítésén van a sor, a február elsején bevezetett intézkedések 2,5 milliárd forintba kerülnek.

Gráf József kifejtette: egyrészt több területen csökkentik a termelők költségeit, másrészt fogyasztásösztönző intézkedéseket hoznak. Magyarország pár éve részese az élelmiszersegély programnak, amely az idén már 3,7 milliárd forintos keret felhasználását teszi lehetővé. Ennek révén az önkormányzatok kedvezőbb feltételekkel kapcsolódhatnak be az iskolatej-programba.

Ezen túlmenően a korábbinál jóval nagyobb, 150 millió forintos marketinggel kívánják ösztönözni a magyar tejfogyasztást, ami jelenleg évente és fejenként 165-170 liter, jócskán elmarad a több mint 200 literes uniós átlagtól. A nemzeti intézkedés mellett uniós szinten exporttámogatásra és intervenciós felvásárlásra is lehetőség van a tejfelesleg eltüntetésére. Gráf József termelői kérdésre válaszolva elmondta, a rendelkezésére álló keretből egyelőre nem áll módjában kiterjeszteni a segítő intézkedéseket a juh- és kecskeágazatra.

Gráf József beszélt arról is, hogy a szaktárca előrehaladott tárgyalásokat folytat az élelmiszerláncokkal, és várhatóan két héten belül sikerül megállapodniuk, amelynek egyik fontos eleme lenne, hogy a polcokra 80 százalékban magyar eredetű áru kerüljön.

A miniszter a szőlő és borágazatról szólva elmondta, hogy az elmúlt évben állami segítséggel meg tudták oldani a szőlőfelvásárlást annak ellenére, hogy néhány felvásárló kiszállt a termelésből. Az országnak szüksége van a meglévő mintegy 80 ezer hektárnyi szőlőre, amelynek megtartásához – a kivásások és az telepítések egyensúlyban tartásához – lehetőséget biztosítanak a támogatások – mondta a miniszter. Példátlannak és luxusnak nevezte, hogy az ágazat a promóciós lehetőségeinek mindössze tíz százalékát használta ki.

Az idei legfontosabb teendők közt említette a miniszter, hogy csökkenteni kell a magyar mezőgazdaság műszaki-technikai lemaradását az élvonalbeli versenytársakhoz képest, továbbá meg kell tenni az első nagy lépést a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti arány helyreállítására. Ehhez meg lesz a fedezet, az idén 483 milliárd forint áll az agrárium rendelkezésére – tette hozzá. Kiemelte, hogy a magyar termelők támogatottsága még így is elmarad a fejlettebb uniós országokétól, de 2013-ra ez kiegyenlítődik.

Forrás:VG